Az
osztrák középkorkutatók nem először – és nem is utoljára – invitálják a
téma vezető európai szakértőit, hogy megvitassák az európai nemzetek
kialakulásának problémáit, illetve a mai népek identitásával kapcsolatos
félreértéseket, visszaéléseket.
(Forrás: National
Geographic)
Tovább folytatódik az a
konferenciasorozat, amely az osztrák Wittgenstein-projekt keretében
zajlik. A bécsi egyetem középkorkutatói a téma legnevesebb szakértőit
hívják meg Ausztriába, ahol a legújabb kutatásokról számolnak be
történészek, régészek, numizmatikai szakértők és más hasonló területek
specialistái.
A május 2. és május 5. közötti következő tanácskozás témája a
középkor és a jelenkor összekapcsolódása, a korai középkor és az akkori
hagyományok mai továbbélésének vizsgálata. A konferenciára Bécsben, a
Miller-Aichholz-kastélyban (Europahaus, 1140 Wien, Linzer Straße 429)
kerül sor. Az osztrák Wittgenstein-projekt keretében a bécsi egyetem
egyik legtekintélyesebb szakértője, Walter Pohl nyerte el 2004-ben azt a
támogatást, amelynek anyagi részéből megrendezhetik ezt a tudományos
eseményt. A következő években hasonló tanácskozásokra és
munkamegbeszélésekre (workshopokra) kerül sor.
A rendezvényt szervező Walter Pohl szerint – aki
lapunkhoz eljuttatott levelében hívta fel figyelmünket erre a tényre – a
középkor a modern európai nemzetek identitásának kialakulásában fontos
szerepet játszott. Ugyanakkor a tudományos kutatás gyakran
összekeveredik, összekeveredett a naiv visszatekintgetéssel és a
(tudatos) ideológiai célzatú visszaélésekkel.
Éppen ezért közös európai történelmünk
tanulmányozásakor előbb tisztázni kell, fel kell tárni, láthatóvá kell
tenni azokat az érdekeket, érdekviszonyokat, amelyek eltorzíthatták a
középkorról alkotott eddigi képet. A bécsi Középkor-kutatási Intézet
(Institut für Mittelalterforschung) e kérdéseket szeretné alaposabban
megtárgyalni a mostani rendezvénysorozat májusi konferenciáján.
Különösen fontosnak tartják a
kutatók azt hangsúlyozni, hogy a ma élő, akár azonos nevű népek
középkori elődei és a mostani népesség közötti kapcsolatokat is alaposan
meg kell vizsgálni. Így például a 18-19. századi nemzeti ébredés során
olyan népekhez nyúltak vissza az ideológusok, mint a frankok,
angolszászok, magyarok, s ezekből ma a franciák, a németek, az angolok
és a magyarok vezetik le mai népüket. A mai nyugat-európai kutatásban
azonban a biológiai leszármazásnak a szerepe egyre inkább túlhaladottnak
számít, és sokkal fontosabbak a kulturális-civilizációs hagyományok,
hatások.
Több kutatási projekt is
indult, amely az ideológiai visszaélések vizsgálatával foglalkozott e
téren, s ezek a kutatások mindig is a középkor specialistáiig értek el.
Éppen ezért játszhat fontos szerepet a mostani bécsi konferencia is az
ideológiai-történeti problémák feltárásában.