Egységes
gyakorlati bizonyítvány.
(Forrás: Népszabadság)
Hazánkban tavaly október óta csaknem ezer Europass
Szakképzés dokumentumot állítottak ki, elsősorban az uniós mobilitási
programok résztvevőinek.
Az Európa
rendezvényhajón tartották meg az első Europass Diáknapot, amelyen a
résztvevők minden, az európai szakmai gyakorlatokkal, külföldi
tanulmányutakkal, Europassszal és annak felhasználási lehetőségeivel
kapcsolatos kérdésükre választ kaphattak. Emellett első kézből
tájékozódhattak például a svédországi, finnországi, olaszországi és
németországi továbbtanulási és ösztöndíj-lehetőségekről a nagykövetségek
standjainál, továbbá a meghívott HR-szakemberek, grafológusok és
mobilitási tanácsadók személyre szabott tanácsokkal is segítették az
érdeklődőket.
Napjainkban egyre fontosabbá válik a gazdaság és a diákok, a
későbbi munkavállalók számára is a gyakorlatorientált képzés. – Az
európai uniós mobilitási programok – mint például a leginkább
szakiskolásoknak szóló Leonardo – pedig épp ezt az igényt elégítik ki
azzal a hatalmas előnnyel, amit a külföldi szakmai gyakorlatok során
megszerezhető ismeretek, tapasztalatok és a speciális, az adott szakmára
jellemző, a munkafolyamatokhoz szükséges nyelvtudás jelentenek mind a
gyakornokokat fogadó munkaadók, mind a tanulók számára – mondta Tordai
Péter, a rendezvényt szervező Tempus Közalapítvány Leonardo Nemzeti
Irodájának programvezetője. Egy-egy külföldi gyakorlat előtt ugyanis
intenzív nyelvi és kulturális felkészítő kurzuson vesznek részt a
diákok.
A Europass dokumentumok –
az Önéletrajz, a Szakképzés, az Oklevélmelléklet, a Nyelvtanulási napló
és a Bizonyítványkiegészítő – egyszerűbbé teszi a már megszerzett tudás
nemzetközi szintű összehasonlítását, igazolását.
Külföldi munkatapasztalatot tanúsító bizonyítványokat
már korábban is használtak, de a különféle országok és intézmények
eltérő gyakorlata megnehezítette az értelmezést. Az egységes szabvány
szerint felépülő, és a megszerzett képességeket, kompetenciákat több
nyelven is igazoló Europass Szakképzést – amelyet hamarosan felvált majd
az Európai Mobilitási Igazolvány – viszont 28 országban használják a
kontinensen, az európai gazdasági térség
államaiban. A hazánkban tavaly október óta –
és a csatlakozásig visszamenőleg – igényelhető füzetben három, egymást
követő külföldi szakmai gyakorlat dokumentációja is elfér. A még korábbi
külföldi gyakorlatok teljesítését azonban már csak az önéletrajzban
lehet feltüntetni, igazolásukhoz nem használható Europass. A füzetet
egyébként is csak szervezett ösztöndíjprogramokban, alaposan
előkészített és támogatott szakmai gyakorlatokon részt vevők kaphatják
kézhez. Az igénylést pedig a szakképzésért felelős küldő oktatási
intézmények továbbítják a dokumentumot kiállító Leonardo Nemzeti
Irodához. A dokumentum megszerzésének további feltétele, hogy a
partnerintézmények írásban rögzítsék a legfontosabb részleteket: a
képzés tartalmát, céljait, időtartamát, az alkalmazott módszereket és a
nyomon követés módját. Viszont a Leonardo résztvevői mellett a Socrates-
és Comenius-program iránt érdeklődők is kérhetik, ha a nyelvtanulásuk
szakmai gyakorlat keretében történik. Eddig csaknem ezren kaptak
Europass Szakképzés dokumentumot, az igények egyharmada érkezett
felsőoktatási intézményből.
A
2005-től igényelhető mobilitási igazolvány pedig a szakmai gyakorlatokon
túl bármilyen intézményi keretek között zajló, tanulmányi célú
nemzetközi mobilitási programban használható lesz, többek között az
egyetemi részképzések tanúsítására is. További előnye, hogy elektronikus
úton is hozzáférhető lesz, a közalapítvány tájékoztatása szerint néhány
héten belül Magyarországon is.
a szakmai és problémamegoldó képességek
fejlesztését;
az üzleti gondolkodás fejlődését;
a
munkahelyi légkör
megismerését;
egy kis
zsebpénzt;
az idegen nyelvi készségek
fejlesztését;
más országok kultúrájának
megismerését;
kipróbálni az
önállóságot.
A munkaadók duplán profitálnak a mobilitási
programokból. Egyrészt nemzetközi tapasztalatokkal bíró, a legújabb
technikát ismerő szakemberek foglalkoztatására nyílik lehetőségük a
korábbi leonardós diákok személyében, másrészt a gyakornokot fogadó
részleg munkatársai is hatékonyabbá válnak a nyelveket tudó, más
kulturális hátterű fiatalokkal való együttműködés következtében – vallja
Rési Tibor, az Egis Rt. oktatási osztályának vezetője, és az Európai
Bizottság szakképzési tanácsadó testületének tagja. Elmondása szerint a
munkaadó számára további előnyt jelent, hogy a gyakornokok révén
„ingyen” munkaerőhöz jut, bár az utóbbi időben egyre jellemzőbbé válik,
hogy honorálják is a tapasztalatszerzést.
A gyakorlat abban is segíti a cégeket, hogy
eredményesebbé tegyék az új munkaerő kiválasztását, lehetőséget ad az
anyavállat vagy a leányvállalat és a fogadó ország kultúrájának
megismerésére. Az is a gyakornokfogadás mellett szól, hogy a máshol
szerzett ismeret, know-how profitot termel, elősegíti és szorosabbá
fűzheti a kapcsolatot a már meglévő külföldi partnerekkel,
megkönnyítheti a külföldi – uniós vagy azon kívüli – piacra lépést.
– Noha a diákok már felismerték, a
hazai munkaadók még alig tudnak valamit a Europass, illetve a külföldi
gyakornokok fogadásának előnyeiről, éppen ezért a munkaadói szövetségek
közreműködésével tájékoztató kampányt indítunk a vállalkozások számára –
jelentette be Tordai Péter programvezető.
– Élelmiszerminőség-biztosító és gazdasági
agrármérnökként végeztem az egyetemen, jelenleg PhD-hallgató vagyok –
meséli Nagy Barbara a Nyugat-magyarországi Egyetemről, a diáknapon
tartott előadása után. A közelmúltban az osztrák agrárkamaránál töltötte
gyakorlatát, s mint mondta, az eddig elméletben tanultakat lehetősége
nyílt a gyakorlatban is megtapasztalni egy jól működő agrárkamaránál.
Mivel EU-tagok vagyunk, így ránk is hasonló feladatok várnak, mint ami
most az osztrák gazdák feladata: például a támogatási kérelmekkel,
regisztrációkkal kapcsolatos adminisztráció. – Remélem, hogy az
ausztriai agrárkamaránál szerzett tapasztalataimat hasznosítani tudom
európai uniós ismereteim továbbfejlesztésénél és az álláskeresés során
is. Van Europass-igazolványom, de eddig még nem használtam semmire, majd
akkor, ha tényleg munkát keresek – teszi hozzá.
Az Európai Unió 2007-13 között csaknem 16 milliárd
eurót szán a mobilitási programok támogatására. Az élethosszig tartó
tanuláshoz kapcsolódó projektek összesen 13,62 milliárd, az ifjúság,
média és kultúra körébe tartozóak 2378 milliárd euróból gazdálkodhatnak.
A terv szerint az időszak végére elérik, hogy minden huszadik
egyetemista a Comenius-program részese lesz, azaz külföldre utazik
tanulni vagy szakmai gyakorlatra. 2011-re hárommillióan vesznek majd
részt az Erasmus nemzetközi ösztöndíjprogramban, és több százezren
szerezhetnek majd hazájukon kívül gyakorlati-szakmai
tapasztalatokat.