A tudás fája. Varga Dóra írása a Népszabadságban az érettségi
botrány történetét foglalja össze..

A múlt hét az érettségié volt. Az izgalmakat nem a
vizsgadrukk, és nem is a minisztérium új, kétszintű vizsgarendszere
okozta. Az országos botrány oka: a tételek idő előtt nyilvánosságra
kerültek. Az ügyben nyomoznak is, a rendőrség három egyetemistát
gyanúsít a tételek terjesztésével. Alábbi írásunk megkísérli
összefoglalni a botrány történetét.

Lesz itt még Moszkva tér – viccelődtünk néhány hete
kollégáimmal a kétszintű érettségi kapcsán. Hiszen a pedagógusok és
diákok információhiányról és arról panaszkodtak, hogy túl későn kezdték
el a felkészítésüket az új vizsgarendszerre. Februárban két szülő az
Alkotmánybírósághoz fordult az érettségi-felvételi szerintük
igazságtalan pontszámítási rendszere miatt, majd újabb szülők kezdtek
aláírás-gyűjtési akcióba ugyanezért. Borítékolható volt, hogy lesznek
gondok az új matúrával.

Ugyanakkor a
vizsgák kapcsán inkább csak szervezési problémákra lehetett számítani,
arra korántsem, hogy megismétlődik a Török Ferenc Moszkva tér című
filmjében is feldolgozott, 1989-es érettségibotrány. Emlékezetes: a
rendszerváltás évében – bár még nem volt internet sem – csak az a diák
nem ismerte már a vizsgát megelőző napon a magyar és a matematika
érettségi tételeket, akit nem kedveltek osztálytársai, vagy nem volt
otthon telefonja. Akkor szintén érvénytelenítették az eredményeket, és
az év végi jegyeket írták be az érettségi bizonyítványokba.

Az idén is eljött az érettségi első
napja: május 9., hétfő. Délben még úgy tűnt, rendben lezajlott az új
érettségi első, magyar nyelv és irodalom vizsgája. Kora délután azonban
már többfelől lehetett hallani: a magyartételek még a vizsga előtt
kikerültek az internetre, de voltak olyan hírek is, hogy már a másnapi
matematika-feladatsorok is megtalálhatók a világhálón. Pontos webcímet
azonban ekkor még senki nem tudott mondani. Késő délután azután
kiderült: az Oktatási Minisztérium szolgálati titoksértés miatt
feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Ekkorra már lett
internetcím is: a www.sg.hu portálra az egyik
fórumozó a www.kepfeltoltes.hu
programról belinkelt egy fotót, amelyen a magyarérettségi egyik feladata
volt látható. Igaz, csak alig, a szöveg ugyanis feketével be volt
csíkozva, de így is jól kivehető volt a „Láng” szó. Márpedig a diákoknak
első feladatként Láng István Környezetvédelem, fenntartható fejlődés
című, a Mindentudás Egyetemén tartott előadását kellett elolvasniuk,
majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.

Majd jött a következő hideg zuhany: az MTV Híradójában a
riporter bemutatta a magyar érettségi tételeket. A felvételek a
háttérben látszó óra tanúsága szerint reggel háromnegyed hétkor – azaz
jóval a tételek megírása előtt – készültek. Az Este című műsorban pedig
Krizsó Szilvia műsorvezető átnyújtotta egy borítékban a másnapi
matematikatételeket is Magyar Bálintnak.

Kérdés, miért nem állította le ekkor az oktatási
miniszter a másnapi matematikaérettségit? Magyar Bálint erről később azt
mondta: utólag, a jelenlegi információk birtokában valóban ez lett
volna a megfelelő megoldás. Akkor, hétfőn azonban még nem lehetett
tudni, valóban sok diák láthatta-e az interneten a magyar- és a
matematikafeladatokat, vagy csupán vaklármáról van szó. Ha pedig utólag
az utóbbi verzió igazolódott volna be, akkor éppen azért vonták volna
felelősségre, mert holmi mendemondáknak fölülve 90 ezer diák
érettségijét lehetetleníti el – érvelt a miniszter. Késő este ráadásul
nem is tudta volna leállítani a másnapi vizsgát, mert az iskolákat nem
lehetett volna időben értesíteni róla – állítja Magyar, aki szerint az,
hogy valakik a sajtónak elküldték a tételeket, még nem jelenti azt, hogy
a diákokhoz is eljutottak a feladatok.

Keddre – mialatt a diákok a matematikafeladványokkal
bajlódtak – mégis bebizonyosodott: legalább százan találkozhattak hétfő
este 11 óráig az interneten a matematikatételekkel, hajnali kettőkor
pedig már fájlküldő programokon is futottak a feladatok. Estig száz
iskolából érkezett is a tárcához olyan jelzés, hogy a diákok még a
vizsga előtt látták a tételeket, vagy legalábbis hallottak róluk. Magyar
Bálint ezért a miniszterelnökkel folytatott konzultáció után úgy
döntött: a szerdai történelemírásbelit – és az összes többi tárgy
érettségijét – már póttételek alapján írattatja meg. Mást egyébként nem
is nagyon tehetett volna: a történelemfeladatokat május 10-én kedd
délután alig félórányi keresés után bárki megtalálhatta a világhálón.

A póttételeket éjjel
sokszorosították, majd az állami futárszolgálat és a rendőrség
közreműködésével szállították ki a megyei közigazgatási hivatalokba,
illetve Budapesten a Fáy utcai Vasas Sport Klubba. Innen az
iskolaigazgatók vihették el őket szerda reggel hat és hét óra között.
Ezt követően az összes tárgy írásbeli érettségijét így szervezték
meg.
 
Szerdán azután azt is bejelentette
Magyar Bálint, hogy megsemmisíti a keddi középszintű matematikaírásbelik
eredményét. Így annak a 30 ezer diáknak, akinek a felvételijén a
matematikaérettségi eredménye számít (szakonként eltérő, hogy mely
tárgyak érettségijét veszik figyelembe), május 28-án újra kell írnia a
vizsgát. A többiek dönthetnek úgy is, hogy év végi osztályzataikat
írattatják be érettségi bizonyítványukba is. A magyar érettségit
ugyanakkor nem kell megismételni, mert az oktatási miniszter szerint
annak feladatai – és ebben egyetért vele Aáry-Tamás Lajos, az oktatási
jogok biztosa is – nem jutottak el széles körben a diákokhoz. (Az emelt
szintű matematikaérettségi szintén érvényes, mert csak a középszintű
tételek kerültek ki a világhálóra.)

A matematikavizsgák megismétlésének szükségességét
lényegében mindenki elismerte. Magyar Bálint szerint a dolgozatok
újraíratása azoknak a diákoknak az érdekeit szolgálja, akik nem ismerték
előzetesen a feladatsorokat. A Magyar Rektori Konferencia elnöke,
Bessenyei Lajos még a miniszteri döntés előtt nyilatkozta azt lapunknak,
hogy ha a tételek valóban fölkerültek az internetre (és mint később
kiderült, valóban fölkerültek), akkor a vizsgákat meg kell ismételni,
különben nem a diákok valós tudását tükröző felvételi pontszámok
alakulnak ki.

Az újraíratás mellett
érveltek az iskolaigazgatók is. Somogyi László, a Berzsenyi Dániel
Gimnázium igazgatója azt mondja: ha csak 15 diák tudta is meg előre a
tételeket, akkor is meg kell ismételni a vizsgát, hiszen ők ezáltal
jogtalan előnyökhöz juthatnak. Mert ha nem is találnak éjjel kettőkor
egy tanárt vagy egy jó barátot, aki segít megoldani az előre megszerzett
feladatokat, három óra helyett mégis nyolcórányi gondolkodási idejük
jut a feladatokra. Az igazgató szerint a matematikát az összes diáknak
meg kellene ismételnie, hiszen ez az érettségi – ha eltérő mértékben is –
mindenkinél számít a felvételin.

Az idén már az érettségi vizsga eredményeiből számítják
ki a felvételi pontokat. A pluszpontok nélkül elérhető legföljebb 120
pontból maximum 60 lehet az úgynevezett szerzett pont. Ez annak a
legföljebb két érettségi tárgynak az eredményeiből áll össze, amelyet
szakcsoportonként az egyetemek és a főiskolák előírtak. Aki tehát
matematikából „felvételizik”, annak a szerzett pontjaiba számít bele a
matematikaérettségi. A másik legföljebb 60, úgynevezett hozott pontból
maximum 50 a középiskolai osztályzatokból áll össze, legföljebb 10 pedig
az érettségi átlageredményének kétszereséből. Itt tehát, ha
kismértékben ugyan, de számít a matematikamatúra eredménye is.

Somogyi László megjegyezte: nem
merné azt állítani, hogy korábban nem szivárogtak ki idő előtt az
érettségi feladatok. Minden évben lehetett hallani, hogy ez meg az a
feladat lesz a vizsgán, és azután előfordult, hogy tényleg az volt –
jegyezte meg. Hozzátette: saját tapasztalata, hogy egyik évben az egyik
főiskola felvételi feladatsorait előre tudták a diákok. Az igazgató
szerint azonban akkor ezeket a dolgokat a szőnyeg alá söpörték. – Ha
pedig kicsiben büntetlenül hagynak valamit, nem kell csodálkozni, ha
nagyban is megtörténik – mondta Somogyi László.

Rudas Péter, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója
vitatja, hogy a korábbi években is tudták volna előre a diákok a
feladatokat. Szerinte azok inkább csak találgatások voltak: évfordulók
kapcsán például minden évben számítottak a diákok és a tanárok magyarból
bizonyos írók, költők műveivel kapcsolatos feladatokra. Rudas úgy
látja: a tételek kiszivárgásáért a rendszer a felelős, hiszen a
gyártástól a tároláson keresztül a kiszállításig hosszú idő telt el, a
tételek ezalatt pedig túl sok kézen mentek keresztül. Úgy fogalmazott:
benne volt a levegőben, hogy történni fog valami, hiszen nagyon sok
ellenzője van az új érettségi rendszernek.

Az igazgató azt mondja: a keddi matematikavizsgát már
meg sem lett volna szabad íratni, hiszen reggel már biztosan tudható
volt, hogy „kimentek” a tételek. Rudas Péter egyetért azzal, hogy azok a
diákok, akiknél a felvételin a szerzett pontjukba beleszámít a
matematikaérettségi, újraírják a vizsgát. Szerinte azonban az összes
diákkal nem kell megismételtetni a vizsgát, hiszen nem tekinthető
mindegyikük bűnösnek. Ugyanakkor megjegyezte: a vizsgák újbóli
megszervezése óriási adminisztrációs terhet ró az iskolákra.

A történtekben persze nagy szerepet
játszik az is, hogy az idén minden eddiginél többet nyom a latban az
érettségi. Nem csupán egy osztályzat lesz egy később talán soha ki nem
nyitott bizonyítványban – a diákokat e vizsga eredményei alapján
rangsorolják majd a felsőoktatási intézmények. Ráadásul az idén már
januárban elkezdték legyártani a feladatlapokat. Igaz, a magyar és a
matematika kivételével korábban is előre elkészített tételek alapján
vizsgáztak a diákok – ebben tehát nem annyira új a rendszer.

Csakhogy korábban a magyar és a
matematika tételeit a vizsga hajnalán állította össze egy bizottság,
majd reggel nyolckor beolvasták a feladatokat a televízióban és a
rádióban. Történelemből pedig nem volt írásbeli. És minthogy e három
tárgyból mindenkinek kötelező érettségiznie, ezekből vizsgáznak a
legtöbben, így éppen ezek a tételek tartanak számot a legnagyobb
érdeklődésre. (Az eddigi információk alapján az internetre is csak e
három tárgy középszintű feladatai kerültek ki.)

Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén korábban soha nem
alkalmazott, rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a tételek
őrzésére. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint a nyomdában fegyveres
őrök álltak a nyomdagépek mellett, és szintén fegyveres őrök kísérték a
tételeket minden szállításnál – még akkor is, ha csak egyik helyiségből a
másikba pakolták át a feladatlapokat. A raktárépületet videokamerák
figyelték, majd miután kiderült, hol őrzik a tételeket (a cím a
Közbeszerzési Értesítőből könynyen kiolvasható volt), annak védelmét is
fegyveres őrökkel erősítették meg.

Az idei feladatokat egyébként nem is lehetett volna a
rádió vagy a televízió útján ismertetni. Hiszen magyarból például
korábban három cím közül kellett egyet választani, és arról fogalmazást
írni. Az idén viszont egy-egy tárgy feladatlapjai 30-40 oldalból álltak.
Magyarból volt szövegértési feladat is: a diákoknak többoldalas
szöveget kellett elolvasniuk, majd a kérdésekre válaszolniuk. (Ha ezt a
rádióban olvassák föl, az lett volna csak az igazán nehéz szövegértési
feladat!)

Kérdés persze, miért
kellett már januárban elkezdeni a tételek legyártását, majd hónapokon
keresztül őrizni őket egy raktárban, ha a póttételek esetében úgy is
működött a rendszer, hogy éjjelente sokszorosították és szállították ki a
feladatokat. Magyar Bálint erről annyit mondott: ha az ember összeesik
az utcán, mentővel szállítják kórházba, hétköznapokon mégsem
mentőautóval közlekedik. Az érettségi eddig egyébként is bizalmi
viszonyra épült – tette még hozzá.

A botrány miatti rendkívüli vizsgaszervezést mint
hadiállapotot zokszó nélkül elfogadták az igazgatók – mondja Somogyi
László. Ugyanakkor normál esetben szerinte sem működhet így a rendszer.
Hiszen az igazgatóknak hajnalban kellett menniük a tételekért, majd
napközben felügyelni az érettségit, utána pedig este nyolcig figyelni a
belső információs rendszert, nem érkezik-e utasítás a minisztériumtól –
mutatott rá.

Hogy jövőre mégis
másképp szervezik majd az érettségit, könnyen elképzelhető. Szóba került
például, hogy az iskolák a belső elektronikus rendszeren küldenék ki a
vizsga reggelén a feladatokat. Ebben az esetben viszont az iskoláknak
kellene sokszorosítaniuk a tételeket. Ehhez pedig kellenének megfelelő
kapacitású fénymásolók is, ami legalább két-hárommilliárd forintba
kerülne. Magyar Bálint szerint azonban a jövőben talán a politika is
fogékonyabb lesz erre.

Arról
viszont kevés szó esik, tartalmilag hogyan is vizsgázott az új
érettségi. Az oktatási tárca ugyanis egy új szellemiségű matúrát ígért,
amelynek feladatai már nem a bemagolt lexikális tudást kérik majd számon
a diákoktól. Helyette inkább a problémamegoldó képesség, az életszerű
feladatok kerülnek majd előtérbe. És bármennyire tartottak is a diákok
és a pedagógusok az új típusú feladatoktól, most, ha kérdezik őket, azt
mondják: e téren jól vizsgázott az új érettségi. De erről most nem
beszél senki.