Tihanyban
a Média Hungary konferencián a szakma és az állam együtt gondolkodott
azon, hogy a digitális televíziózás és a konvergencia szabályozása
szükséges-e, és ha igen, milyen keretek között.
(Forrás: Magyar
Rádió)

Neves külföldi előadók, valamint magyar vállalatok new media
vezetői osztották meg tapasztalataikat arról, hogy az
információáramlásba bekapcsolódó mobiltelefonok, az internet, a
video-on-demand, a push SMS, a wap és egyéb új csatornák hogyan
változtatják meg a médiát. Szó volt arról, hogy lehetőség lesz csak
azokat a műsorokat megrendelni, amelyeket valóban nézünk, és arról is,
hogy hogyan lehet fizetni a kiválasztott műsorokért. Taglalták azt is,
hogy hogyan versenyeznek a különböző információforrások a nézők
figyelméért: milyen tartalmakat töltenek le leginkább mobilra, hogyan
alakul át a rádiós műsorszórás például a podcasting hatására.

Arra is fény derült, hogy az
operátorok 40, az aggregátorok 20, a média 20, a tartalomtulajdonosok 10
valamint a tartalomgyártók 10 százalékkal részesednek az alkalmazások
bevételeiből. Graham Addicott, a First Freedom Productions vezetője a
BBC flexibilis televíziója kapcsán arról beszélt, hogy akár a tematikus
csatornák is könnyebben kitermelhetik műsorgyártási költségeiket az
interaktivitás adta bevételeikből.

Mindebből egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy
az 1997-es kereskedelmi televíziózás bevezetéséhez hasonló robbanást
élünk át napjainkban. Akkor állami szabályozás és a szakma készítette
elő a változást, most pedig a gazdaság, a piac és a technológia okán fog
megtörténni a média polarizációja, ami viszont újabb kérdéseket vet fel
a szabályozás terén.