A korai
és túlzott iskolai szelekció is felelős a PISA-vizsgálat lesújtó
eredményeiért – véli Magyar Bálint oktatási miniszter, aki ezért
változtatna a 14 éven aluliak felvételiztetésén.
(Forrás:
Népszabadság)

Felülvizsgálná a 14
éven aluli diákok felvételiztetésének rendszerét az oktatási miniszter.
Magyar Bálint szerint ugyanis a hazai iskolarendszer a korai szelekcióra
épül: az iskolák már egészen fiatal korban elkezdik „szelektálni” a
gyerekeket. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok „elszipkázzák” a
jobbakat, ez pedig éppen azoknak az érdekeit nem szolgálja, akik
maradnak általános iskolájukban. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumi
osztályokat indító iskoláknak csak egy része tart központi írásbelit,
amelyet az összes felvételiző egységesen ugyanazon a napon ír meg. A
matematika- és az anyanyelvi tesztekkel elsősorban nem a diákok
lexikális tudását mérik, hanem képességeiket, készségeiket. A többi,
központi írásbelit nem kérő hat és nyolc évfolyamos iskolában az
általános iskolai osztályzatokat veszik figyelembe, ezen kívül csak
szóbeli beszélgetést lehet tartani.

A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumi
osztályokat indító iskolák mintegy 15 százaléka szervezett központi
vizsgát 2002-ig, 2003 óta több mint 30 százalékuk. Két évvel ezelőttig
ugyanis csak azok az iskolák kérhették a részvételt a hozzájuk
jelentkezőktől a központi vizsgán, ahol az elmúlt három évben legalább
háromszoros volt a túljelentkezés – 2003 óta már elég másfélszeres
túljelentkezést produkálni. A módosítással egyébként a vidéki iskoláknak
kívánt lehetőséget kínálni a tárca: Budapesten ugyanis több hat-nyolc
évfolyamos gimnázium is van, így egy fővárosi diák akár öt-hat helyre is
beadhatja jelentkezési lapját. Egy kisebb városban viszont, ahol csak
egy-két ilyen iskola van, kevesebb helyre jelentkezhetnek a diákok.

Mégis, az idei statisztikai adatok
alapján a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok
kétharmada éppen azokba az intézményekbe akar bejutni, ahol a központi
vizsgát veszik figyelembe. Vagyis az iskolák azon egyharmadába, ahol a
legnagyobb a túljelentkezés. Ráadásul, bár mindkét évfolyamon
tíz-tízszázaléknyi hely üresen maradt, az általános felvételi eljárás
első körében a nyolc évfolyamos osztályokba jelentkező 5218 diák közül
csak 3375 tanulót vettek föl, a hat évfolyamos iskolákba pályázó 7609
diák közül pedig mindössze 5144-et.

Ha a hat vagy a nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező
diákot nem veszik föl sehová, dönthet úgy, hogy marad a régi általános
iskolájában, de próbálkozhat a pótfelvételivel is. Szakemberek
tapasztalatai szerint sok szülő pánikszerűen kezd el a negyedik és a
hatodik osztály végén olyan gimnáziumot keresni gyermekének, ahonnan
reményei szerint biztosan bejut majd valamelyik felsőoktatási
intézménybe. Pedig a hat és a nyolc évfolyamos iskolák csak a diákok
mintegy 15-20 százalékának ajánlottak: azoknak, akik kiemelkedő
képességűek, de jelenlegi iskolájuk nem nyújt számukra megfelelő képzési
színvonalat, nem motiválja őket. A többieknek, ha jól érzik magukat
jelenlegi iskolájukban, a váltás még árthat is – mondják a szakértők.

Az egyetemi felvételitől egyébként
sem kell már annyira tartani, hiszen a felsőoktatási intézmények egyre
szélesebbre tárják kapuikat: évente szinte hajszálra megegyezően annyi
diákot vesznek föl az egyetemekre és a főiskolákra, mint ahányan
elhagyják az általános iskolák nyolcadik osztályát. A következő
iskolatípus felvételijére való készülés mégis rányomja bélyegét a magyar
iskolarendszerre. Magyar Bálint szerint a korai szelekció, a túlzott
verseny vezetett a PISA-vizsgálat lesújtó eredményeihez: a teszt szerint
a magyar gimnazisták jobb eredményeket produkálnak, mint amekkora a
nemzetközi rangsor élén álló finn diákok átlageredménye, a magyar
szakiskolákba járó tanulók viszont az utolsó helyen álló mexikói diákok
átlagánál is rosszabbul teljesítenek.

A miniszter szerint ezért meg kell vizsgálni, hogyan
lehet a felvételi rendszerben csökkenteni az egyenlőtlenségeket, és
ezzel korlátozni a korai szelekciót. Mint fogalmazott: neki vannak erről
elképzelései, de még egyeztet az ügyben az Országos Köznevelési Tanács
tagjaival, illetve más szakemberekkel.