Az első
budavári zsinagóga maradványait találták meg a Budapesti Történeti
Múzeum munkatársai közműfektetés előtti kutatóásatás során.
(Forrás:
Népszabadság)

A szenzációnak is mondható lelet a Szent György tér szélén, a
Korona cukrászda mellett került elő.

Teljes alapterületén nem tudták feltárni, csak a
közmű-nyomvonalon, amely hosszában, kelet-nyugati irányban futott végig a
zsinagógán. Megállapították, hogy az imaház tizennégy méter hosszú
lehetett, téglás padlózatú és boltozatos mennyezetű. Boltíveit a terem
közepén két, hatvan centiméter vastagságú kőoszlop tartotta, melyek
közül az egyiknek több eleme is megmaradt, míg a másiknak csak alapköve.

Végh András ásatásvezető régész
szerint a zsinagóga építése a város alapításának idejére, a tatárjárás
utáni évtizedekre tehető, s vélhetőleg az ezernégyszázas évek elejéig
állt, úgy tűnik, akkor lebontották.

A most előkerült XIII. századi zsinagóga a maga korában
nagynak számított, mondta a régész, méretei hasonlóak a korabeli
bécsihez. Közvetlenül a vár nyugati kapuja mellett állt, amelyet
egyébként Zsidó kapunak neveztek ekkoriban, az itt elterülő
zsidónegyedről. A zsinagógát a kapuval kapcsolatban említi a Képes
Krónika is: 1307 májusában Károly Róbert párthívei hatoltak be egy éjjel
az itteni kapun, amely az említés szerint a „zsidók zsinagógája
mellett” volt. Mint a mostani feltárásból kiderült: tulajdonképpen
hozzáépült a kaputoronyhoz.

A vár
átépítései megváltoztatták később az itt haladó utca nyomvonalát, s ezt a
telket az úttest foglalta el. Ezért nem bukkantak elő a zsinagóga
maradványai az elmúlt évek Szent György téri ásatásai során. Bár néhány
lelet jelezte a közelségét, például egy Dávid-csillagos fatányér, vagy
egy héber írásjelekkel megjelölt pohár, amelyeket a szomszéd telkeken
találtak évekkel ezelőtt. Sőt, korábban már megtalálták a zsinagóga
mellett lévő rituális fürdő medencéjét is.

A régen várt, eredményt hozó feltárás után a
maradványokat visszatemették, a lefektetett közművek a romokat nem
érintik.