Az
elitiskolák sem válogathatnák meg diákjaikat, amire a hatályos
jogszabály a „tájékozódó jellegű elbeszélgetés” formájában lehetőséget
ad.
(Forrás: Népszabadság)

A hét
lépés e tendencia ellen hat – nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint
oktatási miniszter az idei tanévnyitón beharangozott hét lépés
értelmezéseként. A száz lépés programjába illeszkedő csomag lényege,
hogy a jövőben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó
gyermekek kötelező felvételén túl elsősorban az adott településen
élőkről, közülük is főként a hátrányos helyzetűekről kell gondoskodniuk.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az elitiskolák sem válogathatnák
meg diákjaikat, amire a hatályos jogszabály a „tájékozódó jellegű
elbeszélgetés” formájában lehetőséget ad. Nincs szó arról sem, tette
hozzá, hogy a két kormányzó párt államfelfogása ütközne, mondta
felvetésünkre Magyar Bálint. A szabad iskolaválasztás jogának
érvényesülésére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: amit korlátoznak,
az az iskolák diákválasztási joga.

A program szerint az alacsonyabb
lélekszámú településen élő diákok ugyanolyan színvonalú oktatásban
részesülnének, mint a nagyobb városok diákjai, ezért kistérségi
társulások keretében ösztönöznék, hogy ha helyben vannak az iskolák alsó
tagozatai, a felső tagozatok iskolabuszokkal elérhetők legyenek, és
minden kistérségben legyen olyan tizenkét évfolyamos iskola, ahová
felvételi nélkül be lehet jutni.

A
liberális politikus szerint az iskolák közös kistérségi intézmények
„telephelyeiként'” funkcionálhatnának, amelyek között a távolságokat –
az iskolabuszok mellett – „utazó tanárok” hidalnák át. Jelenleg is
működik olyan kistérség, ahol az óvoda az egyik, az általános iskola
alsó tagozata a másik, a felső tagozat pedig a harmadik településen
működik. Az oktatási tárca célja, hogy ezeket a társulási formákat
ösztönözze, ami ígérete szerint meg fog jelenni a jövő évi
költségvetésben. Ebben nincs konfliktus a kormányon belül, szögezte le a
miniszter.

Az oktatási tárca
vezetője kitért arra is, hogy a Fidesz rendre „falurombolással” vádolja a
kabinetet. A hét lépésre mégsem az ellenzéki vádak, de még csak nem is
az érettségi botrány „kompenzálása” miatt volt szükség. Arra a
kérdésünkre pedig, hogy az iskolai szegregációról, a szegénységről folyó
vita felélénkülése motiválta-e a kormányt a hét lépés megalkotásakor, a
politikus azt felelte: ezt a vitát – a vonatkozó tanulmányok
megrendelésével – részben ők maguk generálták. Ugyanakkor azt már a száz
lépés programjának kidolgozásakor eldöntötték, hogy a tanévkezdéskor az
oktatásé lesz a főszerep. Magyar Bálint 23 pontot ajánlott a
kabinetnek, ebből lett végül hét. Arra egyelőre nem tudott választ adni
Magyar, hogy mindez mennyibe fog kerülni, ám úgy véli, hogy az egyes
normatívák átcsoportosítása nem feltétlenül jelent
pluszkiadást.