A
kollégiumi díjakról szóló rendelettervezet szerint az egyetemek és
főiskolák ezentúl elvehetnék a kollégiumokba helyhiány miatt be nem
került hallgatóktól a lakhatási támogatás jelentős részét.
(Forrás:
origo)

A kollégiumi díjakról szóló
rendelettervezet szerint az egyetemek és főiskolák ezentúl elvehetnék a
kollégiumokba helyhiány miatt be nem került hallgatóktól a lakhatási
támogatás jelentős részét, ha a pénzt a kollégiumban lakók támogatására
fordítják. A hallgatói szervezetek támogatják az elképzelést, az
ellenzék szerint viszont a kormány hibás konstrukciót választott, és
most elveszi a hiányzó pénzt azoktól, akik nem jutottak be a
kollégiumokba.

A kollégiumi díjakról
szóló rendelettervezetről előreláthatólag szerdán tárgyal a kormány.
Ennek egyik része szerint az egyetemek és főiskolák ezentúl elvehetnék a
kollégiumokba be nem került hallgatóktól a lakhatási támogatások akár
hetven százalékát is, feltéve, ha a pénzt a kollégiumban lakók
támogatására fordítják. Lakhatási támogatást azok a diákok kapnak, akik
ugyan minden követelménynek megfeleltek, de helyhiány miatt mégsem
kerülhettek be a kollégiumokba. Ennek összege havonta hat-nyolcezer
forint lehet.

A hallgatói
szervezetek támogatják az elképzelést, különösen, mert az ő véleményük
figyelembevételével készült. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciájának elnöke úgy véli, hogy így sok olyan hallgató
költözhet majd kollégiumba, aki eddig kénytelen volt albérletben élni.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az új szabályozás értelmében az egyetemek és
főiskolák csak akkor dönthetnek a pénzek átcsoportosítása mellett, ha
az adott intézmény hallgatói önkormányzata is beleegyezett. „Így nem
tartok attól, hogy nem a hallgatók érdekét fogja szolgálni a
szabályozás” – mondta. 

Az
ellenzék viszont nem fogja támogatni a javaslatot. Sió László, a Fidesz
szakpolitikusa elmondta, hogy már korábban jelezték, hogy az
úgynevezett PPP-s kollégiumi konstrukció, vagyis amikor az állam és
magánbefektetők közösen építkeznek, nagy terhet jelentenek majd az
államnak. Az ilyen konstrukcióban épült kollégiumi helyek ugyanis
drágák. „A kormány pedig a kényelmesebb megoldást választotta, elveszik a
hiányzó pénzt azoktól, akik nem jutottak be a kollégiumokba” – közölte a
politikus.

Sió László tájékozatása
szerint egy ilyen PPP-s kollégiumi hely havonta 45-50 ezer forintba
kerül, ebből 15 ezret fizetnek ki a diákok, a többit az államnak kell
fizetnie. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az Állami
Számvevőszék megállapítása szerint ez tulajdonképpen nem is PPP
konstrukció, mert az államnak egyáltalán nem volt pénze. „Ez
tulajdonképpen egy egyszerű hitelfelvétel volt, amit a következő
kormányok is téríthetnek” – fogalmazott.

A megkérdezett, albérletben lakó egyetemisták annak
idején helyhiány miatt maradtak ki a kollégiumokból. A lakhatási
támogatásra nagy szükségük van, de ennek megszűnése nem jelenti számukra
automatikusan azt, hogy beköltöznek egy kollégiumba. „Amíg nincs elég
kollégiumi férőhely, ennek nincs semmi értelme” – mondta egyikük. Egy
másik diák szerint pedig azok, akik három-négy éve albérletben laknak,
már nem szívesen költöznek be egy kollégiumba. „A lakhatási támogatások
megvonásával nem tudnak majd túl sok kollégiumi férőhelyet csinálni, az
ugyanis nagyon kevés pénz. Nekünk viszont sokat segített az a pár ezer
forint” – tette hozzá.