Súlyos
tízezreket kell kifizetniük a hallgatóknak, még akkor is, ha –
elméletileg – ingyenes képzésre járnak – írja a
Népszabadság.

A pénzek egy részét
jogszerűen szedik be tőlük, egy részét viszont nem. Intézményenként és
szakonként eltérő, hogy „mibe kerül a diploma”. A Népszabadság a
Budapesti Corvinus Egyetem egy átlagos közgazdász szakos hallgatójának
költségeit számolta össze a felvételitől a diploma megszerzéséig. A
végösszeg: 807 100 forint.

A reménybeli közgazdászhallgató még be sem tette a lábát a
csak Közgáz néven emlegetett patinás intézménybe – új, hivatalos nevén
Budapesti Corvinus Egyetem -, máris fizetnie kell. Már a felvételi
próbálkozást „sem adják ingyen”: az Országos Felsőoktatási Felvételi
Irodához beküldendő A jelű jelentkezési lap után háromezer, a
megpályázni kívánt egyetemekre postázandó B jelű lapok után szintén
háromezer forintot kell fizetni. Így a diák, ha csak a Corvinusra
jelentkezett, és csakis közgazdász szakra, máris hatezer forintnak
mondhat búcsút.

Ha sikeresen vette
az első akadályt, és bejutott a nagy múltú egyetemre, még tágabbra kell
nyitnia a bukszáját. Be kell fizetnie a 3500 forintos indexnyitási
díjat, majd ki kell váltania az 1600 forintos diákigazolványt. Aztán
jöhet a szükséges tankönyvek beszerzése, ami a közgazdász szakos
hallgatók esetében félévente mintegy 30 ezer forintba kerül. Persze nem
kell minden jegyzetet és tankönyvet megvenni, lehet a könyvtárból is
kölcsönözni – feltéve, hogy ott akad még belőle. (A diákok mindehhez
3500 forint jegyzettámogatást kapnak félévente.)

Ha a hallgató vidéki, és olyan szerencsés, hogy
kollégiumi ellátást is nyert, havonta 9000 forintot kell fizetnie egy
két- vagy négyágyas szobáért (az állam ehhez ad havonta 8000 forint
kollégiumi támogatást, de azt az intézmény kapja, így a 9000 forintos
díjba ez már bele van kalkulálva). Ha még internetet is szeretne, az
plusz havi kétezer forintjába kerül a hallgatónak, hűtőszekrényt további
1500 forintért tud beszerezni egy félévre, és szintén félévente kell
1500 forintos kulturális hozzájárulást fizetnie. A kevésbé szerencsés
vidéki hallgatók kénytelenek albérletet keresni: egy szoba körülbelül 20
ezer forintért bérelhető havonta, a teljes lakásért már legalább 45
ezer forintot (plusz a rezsi) kell kifizetni. Persze lehet közösen is
bérelni, és akkor megoszlanak a költségek. (Hallgatónként havi 6000
forint lakhatási támogatást kap az intézmény, ehhez pályázati úton lehet
hozzájutni.)

Ha minden jól megy,
és a hallgató eljut a vizsgaidőszakig, akkor már csak azért kell
drukkolnia (vagy tanulnia), nehogy elhasaljon a vizsgán. Az utóvizsga
ára ezer forint, a szigorlat megismétlése már kétezer forintba kerül. Ha
még az indexét is késve adja le, további kétezer forintot fizethet.

Mindezeket – a felvételi, a
leckekönyvnyitás és a diákigazolvány díját kivéve – félévente újra és
újra ki kell fizetnie a hallgatónak: tíz szemeszteren keresztül. Ha
sikerül ennyi idő alatt befejeznie az egyetemet, akkor megúszta az
onnantól előírt félévenkénti 45 500 forintos tandíjat. Viszont jöhet a
szakdolgozat beköttetése, ami legalább tízezer forint, és ha ez is
megvan, akkor a diploma kiállításáért kell újabb 1500 forintot fizetnie.
De ha ehhez a hallgató még angol nyelvű oklevélmellékletet is szeretne,
akkor az további 8500 forintjába kerül.

Végül már csak a diplomaosztó ünnepség van hátra. Erre
az idén először talárt kell ölteniük a végzősöknek, ami most még ingyen
lesz, de a következő tanévben már ötezer forint kölcsönzési díjat
számolnak föl érte.

Mindent
összevetve tehát egy jól tanuló, egyszer-kétszer utóvizsgázó, a
tankönyveket szorgosan megvásároló, „fapados” kollégiumi ellátást
igénybe vevő vidéki közgázos hallgató „ingyenes” tanulmánya 807 100
forintba kerül.