Minden
valószínűség szerint komoly feszültség keletkezik Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök és Magyar Bálint oktatási miniszter között. Az utóbbi
néhány heti hallgatás után tegnap fölemelte a szavát a miniszterelnök
által meghirdetett új iskolaprogram ellen.
(Forrás:
Népszabadság)

Gyurcsány Ferenc
szeptember 22-én egy önkormányzati rendezvényen azt mondta: „Mára azt
gondolja az Oktatási Minisztérium is, és az egész kormány is, hogy
arrafelé kell mennie a magyar iskolarendszer átalakításának, hogy az
alsó tagozatot, lényegében létszámfüggetlenül meg kell tartani, hogy a
kisdiákoknak ne kelljen egyik faluból a másikba, egyik községből a
másikba menniük. Ehhez át kell alakítani a normatívát…” Ez azt
jelenti: minden településen, ahol iskola van, a gyermekek számától, az
önkormányzat anyagi lehetőségeitől függetlenül meg kell őrizni az
általános iskola alsó tagozatát. Ez épp az ellenkezője annak a
programnak, amit eddig az oktatási tárca és a kormány hirdetett.

Tegnap Magyar Bálint újságírói
kérdésekre válaszolva így reagált: „Jelentkezzen, aki olyan iskolába
akarja járatni gyermekét, ahol csupán tíz diák tanul, nincs tornaterem,
nincs elegendő szaktanár.” Ő maga „a XXI. században, az internet
világában” nem a tanyasi iskolákat tartja megfelelőnek, hanem a
„gyermekek igényeit kielégítő” intézményeket, ahová „értelmes
mennyiségű” diák jár. Magyar azt mondta: van olyan település, ahonnan
nem lehet jól megközelíteni a szomszédos falvakat sem, így csak helyben
tudnak iskolába járni a diákok. De például Kapolcs környékén több éve az
egyik településen az óvoda működik, a másikon az alsó, a harmadikon
pedig a felső tagozat. Évek óta kistérségi társulásban tartják fönn az
intézményeket.

Magyar Bálint
kijelentette: az a kérdés, hogy a kis iskolák körüli gondokat demagóg
politikai csatározásokra használják-e föl, vagy a gyerekek érdekeit
tartják szem előtt. Akármi történik is, én a gyerek érdekeit tartom
elsődlegesnek – fogalmazott. Szerinte mindez nem pénz kérdése, s nem
arról van szó, hogy ne tudnának többet fordítani ezekre az iskolákra.
Arányosan már most is így tesznek. Az igazi kérdés az: megkaphatják-e a
gyermekek a kis iskolákban is a minőségi oktatást. A válasza: nem.

Amikor a minisztertől megkérdezte a
Népszabadság, hogy mindebből hogy következik a kormányfő által
bejelentett fordulat, azt válaszolta: ő továbbra is azt mondja, amit
eddig. És pr-fogásként nem fogja a gyerekeket olyan iskolába
kényszeríteni, ami nem jó nekik. Szerinte ugyanis, amikor a Fidesz a kis
iskolák megtartása mellett kampányol, háttérbe szorítja a gyermekek
érdekeit. Kérdésünkre, hogy akkor vajon maga a kormányfő is ezt teszi-e,
anynyit mondott, tartja magát ahhoz, hogy mindig a gyerekek szempontjai
az elsődlegesek.

A Fidesznek is
vitája van a készülő oktatási költségvetéssel. A párt szakpolitikusa azt
állítja, hogy számos kistelepülésen az iskolák bezárásával kell
számolni, mert a kormány döntése nyomán ettől a tanévtől gyermekenként –
kissé leegyszerűsítve fogalmazva – tízezer forintot vesznek el egyes
intézményektől. Valójában ez a helyzet az új költségvetési évben
megváltozik. A Fidesz azonban bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz
fordul, ha januártól valóban megszüntetik a nagyobb iskolák tízezer
forintos kiegészítő támogatását. Tanév közben ugyanis ezt nem lehet
megtenni.

Sió: A legkisebbek még
rosszabbul járnak

A Fidesz
oktatáspolitikusa szerint a legkisebb iskolák jövőre még kevesebb pénzt
kapnak. A felére csökken ugyanis az 1100 főnél kisebb lélekszámú
települések iskoláinak kiegészítő támogatása, a települések egy része
pedig kiesik a támogatottak köréből. Sió László szerint a költségvetési
törvény tervezete nem azt mutatja, hogy diákonként egységesen 25 ezer
forintra nőne a kis iskolák támogatása, mint ahogy Arató Gergely
oktatási államtitkár állította, ráadásul a kiegészítő támogatás
legmagasabb összege az idén 50 ezer forint volt, nem pedig 25 ezer. Az
idén a – 2999-3500 közötti lélekszámú – kistelepülések 12 500 forint
kiegészítő támogatást kaptak diákonként. Ennek kétszerese jutott az
1100-2999 közötti lélekszámú településeknek, ahol pedig 1100-nál
kevesebben laktak, a kiegészítő támogatás négyszerese járt. Vagyis 50
ezer forint diákonként, ami jövőre 25 ezer forintra csökken.

A 25 ezer forint kiegészítést
ráadásul a 3000 feletti lélekszámú települések már nem kaphatják meg
jövőre, holott az idén még – ha a lélekszámuk nem haladta meg a 3500-at –
akkor 12 500 forinthoz jutottak.