A
parlament ma valószínűleg megszavazza a felsőoktatási törvény
módosítását, ami lehetővé teszi az új, többciklusú képzési rendszer
bevezetését.
(Forrás: Népszabadság)

A kérdés csak az: időben elkészül-e a jövő évi
felsőoktatási tájékoztató. Ma tárgyalja a parlament azt a felsőoktatási
törvényhez benyújtott módosító javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy
2006-tól az egész felsőoktatás átálljon a bolognai típusú képzésre.
Ennek lényege, hogy megszűnik a hagyományos egyetemi és főiskolai
képzés, helyébe egy egymásra épülő, többciklusú oktatási forma kerül. A
hallgatók először egy három- vagy négyéves bachelor (magyarul: felsőfokú
alapoktatás) képzésre járnak: ennek oklevelével pedig akár munkába is
állhatnak, de tovább is léphetnek a kétéves master- (mester-) képzésre,
majd a doktori fokozatra.

Az új képzési struktúra bevezetését még 1999-ben vállalta
Magyarország, amikor 30 másik országgal együtt csatlakozott a bolognai
nyilatkozathoz, amelynek célja az egységes európai felsőoktatási térség
kialakítása. Ennek hátterét szabályozta volna az új felsőoktatási
törvény, amely azonban – Mádl Ferenc volt államfő aggályai miatt –
tavasz óta az Alkotmánybíróság asztalán hever. Az alkotmánybírák
előbb-utóbb döntenek róla, ahhoz azonban, hogy a jövő évre vonatkozó
felvételi tájékoztató a szokásos december közepi időpontban
megjelenhessen, már most szükség volna a jogszabályi háttérre. Ezért
Gusztos Péter (SZDSZ) és Szabó Zoltán (MSZP) képviselők augusztus végén
módosító indítványt nyújtottak be a még mindig érvényben lévő régi
felsőoktatási törvényhez. Ehhez az előterjesztéshez nem érkeztek
módosító indítványok – pontosabban: az ellenzék részéről érkeztek volna.
Csakhogy az oktatási bizottság kormánytöbbsége azok közül egyet sem
támogatott, azzal az indokkal, hogy az ellenzéki javaslatok egy héttel
elhalasztották volna a végszavazást, márpedig csak átmeneti
szabályozásról van szó.

Csakhogy az
előterjesztés a kormányt hatalmazza föl a képzési rendszer részleteinek
szabályozására. A kormányrendelet elkészült ugyan, de a tárca csak a
héten kezdi meg az egyeztetést a szakmai szervezetekkel. Ráadásul az új
rendszerben újonnan induló szakindítási kérelmeket csak október 14-én
tárgyalja a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), márpedig a felvételi
tájékoztató anyagának november 2-ig nyomdába kell kerülnie, hogy
december 15-re elkészüljön. Az idő tehát igencsak rövid.

Ráadásul a Fidesz az
Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, ha a parlament megszavazza a
felsőoktatási törvény módosítását. Sió László, a párt oktatási
műhelyének vezetője elmondta: a tárca már próbálkozott egyszer azzal,
hogy kormányrendeletben szabályozza az új képzési struktúrát. Akkor az
AB megállapította, hogy ezt csakis törvényben lehet szabályozni. Sió
László szerint a tárca most megint azzal kísérletezik, hogy „félig
törvényben szabályoz, a további alakítgatás lehetőségét pedig átadja a
kormánynak” – amely csak rendeletet alkothat. Ez megint nem fogja
kiállni az alkotmányossági próbát – véli az ellenzéki politikus.

A Fidesz esetleges
alkotmánybírósági beadványa valószínűleg nem fogja késleltetni a
felvételi tájékoztató összeállítását, de ha a köztársasági elnök „dobja
vissza” a törvényt, az igen. Ebben az esetben pedig Pokorni Zoltán
elképzelése érvényesülhet. A Fidesz alelnöke ugyanis a bolognai
rendszerre való átállással egyetért ugyan, de az egyetemekre és a
főiskolákra bízná, hogy új képzési formában oktatnak-e vagy a régiben –
azaz nem kényszerítené átállásra az összes intézményt. Az egyetemeknek
és a főiskoláknak pedig most is van lehetőségük kísérleti jelleggel
bolognai típusú oktatást indítani: az elsősök 38 százaléka már bachelor
képzésre jár.

Mang Béla, az
oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint a
felsőoktatási törvény módosításának tartalma kiállja az alkotmányossági
próbát. Szerinte elég, ha a törvény felhatalmazást ad a kormánynak a
részletek kidolgozására, amelyeket – jelen esetben a 40 oldalon
felsorolt alapszakokat, valamint az indítási és alapítási feltételeket –
egyébként sem szokás törvényben rögzíteni. Mang Béla elmondta azt is: a
felvételi tájékoztató anyagát már összekészítették, hogy amint „zöld
jelzést kap”, küldhessék a nyomdába. A dokumentumban szerepelnek azok a
szakok is, amelyek indítási kérelmeit október közepén tárgyalja a MAB, s
amelyeket, ha nem fogadja el azokat a testület – legföljebb kihúznak.

A most végzős
középiskolások egyelőre nem tudhatják, mire készüljenek, hiszen –
törvényi felhatalmazás hiányában – nem lehet tudni, milyen típusú szakok
indulnak majd jövőre. Az oktatási tárca a nyár végén azt ígérte:
szeptemberben kiad egy tájékoztató füzetet, amelyben leírják a bolognai
rendszer lényegét, illetve azt, milyen szakok indulása várható. Az
információs anyag el is készült, a diákok azonban – valószínűleg
pénzhiány miatt – mégsem kapták meg. A tárca most azt ígéri, a
tájékoztató a héten felkerül a minisztérium honlapjára (www.om.hu). Így aki
nem tud csatlakozni a világhálóhoz, csak a felvételi tájékoztatóból
tudhatja meg, a régi vagy az új szakok indulnak-e majd 2006
szeptemberében.

Várhatóan
csökkenteni fogja az Oktatási Minisztérium a kommunikációs képzésben
részesülő hallgatók számát, miután a szaktárca és a nagyobb
újságíró-szervezetek egyetértenek abban, hogy Magyarországon
„túltermelés” van kommunikációs szakemberekből. Az elmúlt tanévben 1826
diák vett részt kommunikáció szakos képzésben, nappali vagy levelező
tagozaton. Közülük államilag finanszírozott képzésben 5256-an tanultak,
összesen 17 egyetemen és főiskolán. Számukat a munkaerő-piaci
tendenciákra tekintettel tervezi csökkenteni a tárca. (MTI)