Irányító
testületek helyett gazdasági tanácsokat kell fölállítaniuk jövő
márciustól az egyetemeknek és főiskoláknak: a 7-9 tagú grémiumok csak
gazdasági kérdésekről dönthetnek – tartalmazza az új felsőoktatási
törvény módosítása, amiről ma szavaz a parlament.
(Forrás:
Népszabadság)

 Mint
emlékezetes, a jogszabályt tavasszal már elfogadta az Országgyűlés, de
Mádl Ferenc volt államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (AB)
küldte előzetes normakontrollra. A volt köztársasági elnök elsősorban
az úgynevezett irányító testületekkel kapcsolatban fogalmazta meg
aggályait, arra hivatkozva: az eredeti tervek szerint e grémium úgy
dönthet a tudományt is érintő kérdésekről, hogy kizárják a testületből a
tudományos élet képviselőit, sőt a tagok számára még a felsőfokú
végzettség sem előírás.

Az AB
október végén hozott határozatot az ügyben, amelyben helyt adott a
kifogásoknak. Az oktatási tárca ezt követően átdolgozta a törvényt, s
abban az irányító testületek helyett már gazdasági tanácsok szerepelnek.
Magyar Bálint miniszter szerint már az elnevezéssel is korlátozzák a
testület jogkörét: tudományos kérdésekkel nem, csak gazdasági ügyekkel
foglalkozhat.

A tanácsba két-három
tagot a miniszter delegál, hármat-négyet a szenátus választ. A
testületnek hivatalból tagja lesz a rektor, illetve a gazdasági
igazgató. A külsős emberek mellett a testület tagja lehet az intézmény
bármelyik oktatója, kutatója is.

A
gazdasági tanács tagjai számára a törvénymódosítás már előírja a
felsőfokú végzettséget is. Emiatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája (HÖOK) nem is támogatja a tervezetet (a többi oktatási
szervezettel a szaktárca megegyezett a módosításokról). A hallgatók így
nem lehetnek ugyanis tagjai a tanácsnak, mivel még nincs diplomájuk. A
HÖOK szerint az Alkotmánybíróság határozatának indokolása kimondja: „az
oktatók, tudományos kutatók, hallgatók részvételét biztosítani kell az
autonóm képviseleti szervekben”. A szervezet ezért – ha a
törvénymódosítást elfogadja a parlament – az Alkotmánybírósághoz fordul.

Sólyom László köztársasági
elnöknek nincsenek alkotmányossági aggályai az átdolgozott törvénnyel
kapcsolatban, így valószínűleg aláírja.