Országos
– közösségi tulajdonban lévő – üvegszálas hálózatot szeretne
kiépíttetni egy civil szakmai szervezet. A beruházás összköltsége 5-600
milliárd forint lenne, és 2013-ra fedné le az országot.
(Forrás:
origo)

Országos üvegszálas hálózat
kiépítésének elképzelésével rukkolt elő a Szélessávú Közmű Kerekasztal
nevű szakmai szervezet. A többek mellett az internetezők érdekeiért
síkraszálló Netért
tagságával megalakult szakmai egyeztetőszervezet által közreadott
dokumentum alapjait egy távközlési szakember rakta le. A
koncepció megvalósítása irgalmatlan összeget emésztene fel ugyan – 100
milliárd forintot a gerinchálózatra és 4-500 milliárdot a településeken
belüli végszakaszra -, de az ország egész lefedettségét és a fejlődés
évtizedes megalapozottságát ígéri.

Az elképzelés arra épül, hogy a jelenlegi ADSL-hálózat
még mindig nem érhető el mindenki számára. Míg van olyan régió – például
a Monor és környékét megában foglaló 29-es körzet – ahol a lefedettség
98 százalékos, másutt – például a főváros egyes városrészeiben is – nem
érhető el a népszerű szélessávú hozzáférés. A kábeltévés hozzáféréssel
még rosszabb a helyzet, ugyanis közel félezer kisebb-nagyobb kábeltévés
szolgáltató működik az országban, nem is mindegyikük hálózata alkalmas
teljes körűen internetcsatlakozásra, így megbecsülni sem lehet, hogy
hányan, hol érik el az internetet kábeltévén
keresztül.

A jelenlegi – részben
megbecsülhetetlen – szétszabdalt és semmiképpen sem országos
lefedettséget váltaná fel a civilek javasolta üvegszálas hálózat. A
koncepció szerint minden település minden utcájában ott kígyózna az
optikai kábel, a lakásokhoz azonban csak akkor vezetnék be, ha igény van
az internetre. Elképzelhető – bár ez még nem tisztázott -, hogy a
távközlési szolgáltatók meglévő hálózatát is igénybe veszik majd, de
csak az üvegszálas szakaszt. Bár az ADSL-t a régi, hagyományos réz
érhálózatra találták ki, a koncepció nem számol ezzel, csak az optikai
kábelszakaszokkal.

Sokan
emlékezhetnek a kormány közháló programjára: ez az állami, önkormányzati
és oktatási-közművelődési intézmények internethez kapcsolódását célozta
meg – igaz, nem önálló infrastruktúrával. A közháló az
internetszolgáltatók saját hálózatán való kapcsolódást jelenti, szemben
az internet-közmű gondolatával, mely teljesen új, önálló hálózat
kiépítésével számol.

Az üvegszálas
közműhálózatot üzemeltetők nem közvetlenül a lakosságot szolgálnák ki,
hanem amolyan nagykereskedőként a helyi vagy országos
internetszolgáltatóknak kínálnának hozzáférést, amelyek aztán az
igényeknek megfelelően hoznák létre az üvegszálas hálózat végső szakasza
és az előfizetők lakása közti kapcsolatot. Szintén az
internetszolgáltatók feladata lenne a hozzáféréscsomagok kialakítása és
értékesítése is.

A mintegy húszezer
kilométeres gerinchálózat kiépítése 100 milliárd forintot emésztene fel,
a települések utcái alatt húzódó helyi szakaszok létrehozása további
4-500 milliárdba kerülne (összehasonlításul: az ország teljes évi
költségvetésének kiadási oldalán 2006-ban 7309 milliárd forint szerepel,
a teljes internetszolgáltatói szektor árbevétele 2004-ben pedig 45
milliárd forint volt). Az irdatlan összeg elköltésére vonatkozó
könnyebbség, hogy azt a 2007-2013 vagy 2015 közti időszakra tervezték,
így „csak” évi 75-100 milliárd forintot vinne el.

Ugyanakkor a szerzők szerint az országos
fejlesztéspolitikai koncepció a hatéves időszakban 7900 milliárd
forintnyi uniós forrással számol – ennek az internethálózatra fordítandó
összeg csak hét százaléka – igaz, az uniós pénzek mellé állami és
vállalkozói önrészt is kalkulálni kell.

A ma létező távközlési hálózatban érintett cégek minden
bizonnyal nem rajonganak a konkurens, közműszintű hálózat kiépítése
gondolatáért – ez olyannyira nyilvánvaló, hogy a kerekasztal
koncepciójában is az szerepel, hogy nemzetközi kormányszintű kapcsolatok
keretében lehet majd egyeztetni a hazai külföldi tulajdonban lévő
távközlési vállalatok ellenkezése esetén. A szervezet azt szeretné, ha
elképzelésük bekerülne a nemzeti fejlesztési tervbe. Érvelésük szerint
az üvegszálas hálózat évtizedekre előre megvetné bármiféle
infokommunikációs fejlesztés alapjait.