Miniszteri
ténykedése egyik legfontosabb eredményének nevezte Magyar Bálint azt a
törvénymódosítást, amit tegnap fogadott el a parlament. A Népszabadság
által megkérdezett iskolaigazgatók nem osztják véleményét.

A körzetes gyermekek után a hátrányos helyzetű
diákokat kell 2007-től fölvenniük az általános iskoláknak, nem
válogathatnak szabadon – erre irányul a közoktatási törvény módosítása.
Az iskolák elhibázottnak tartják a javaslatot.

Az általános iskolák 2007 tavaszán már nem válogathatják ki
leendő tanulóikat – erre irányul a közoktatási törvény tegnap
megszavazott módosítása. Az új szabályok értelmében az iskoláknak
elsőként a körzetükben lakó gyermekeket kell fölvenniük. Ez még nem
változás. Az már igen, hogy a körzeten kívülről jelentkezők közül
elsőként az adott településen élő, szociálisan halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekeket kell beiskolázni. Csakis hely hiányában lehet
elutasítani azokat a rászoruló diákokat, akiknek a szülei legföljebb
nyolc általánost végeztek. Ha még mindig marad üres hely, azt
sorsolással lehet betölteni. A gyerekek képességei szerint való
válogatásra tehát nem lesz mód. Újraosztják a felvételi körzeteket is:
egy körzetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az összes
tanköteles korú diákhoz viszonyított aránya a szomszédos körzethez
képest legföljebb 25 százalékban térhet el, vagyis azt sem lehet
megcsinálni, hogy a körzetbeosztással hoznak létre jobb, illetve kevésbé
erős iskolákat.

– A beiskolázáskor
elbeszélgetés címszó alatt sok helyen egyfajta káderezési folyamat
zajlik: az intézmények óhatatlanul is figyelembe veszik a gyermek
szüleinek társadalmi hátterét – indokolta a módosítást Magyar Bálint
oktatási miniszter. – A szelekció így már az első osztályban
megkezdődik. Ennek egyik következménye, hogy a nemzetközi PISA vizsgálat
szerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek
teljesítményét az, hogy milyen iskolába jár, miközben Svédországban csak
7-10 százalékban – mutatott rá a miniszter.

Magyar Bálint szerint minden gyermeknek meg kell kapnia
az esélyt, hogy megfelelő színvonalú oktatásban részesüljön. A
szaktárca a törvénymódosítással azt szeretné megakadályozni, hogy az
iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit, s így a másik
oldalon olyan intézmények legyenek, ahová csak hátrányos helyzetű diákok
járnak.

A nehezebb helyzetből
érkező diákok nem fogják „lehúzni” a jobb körülmények közül érkezettek
teljesítményét – ez a meggyőződése a miniszternek. Úgy fogalmazott: az
ezzel ellentétes logika szerint külön osztályokba kellene tenni az ötös
tanulókat, a négyesre teljesítőket, a közepes eredményűeket és így
tovább.

Az iskolák vezetői nem pont
így látják. A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános
Iskolájának igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy megtiltsák a
pedagógusoknak leendő diákjaik beiratkozás előtti megismerését. Sipos
Ibolya úgy fogalmazott: a gyakorlóiskolákat ugyan nem érinti a
törvénymódosítás, de diákok sorsolással történő kiválasztását sem
szakmailag, sem emberileg nem tartja elfogadhatónak. – Az eredményes
pedagógiai munka záloga, hogy az osztályok viszonylag homogén közösségek
legyenek, amelyekben a diákok közel azonos szinten teljesítenek.
Egy-egy diák esetleges lemaradása gátolja azok előrehaladását, akik
tudnák teljesíteni a követelményeket – fogalmazott.

Hasonló véleményen van Hámori Veronika, a Fazekas
Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is.
Szerinte az oktatási tárca formálisan akar megoldani egy rendkívül
összetett problémát. Mint mondta: egyetért azzal, hogy egyetlen gyermek
se kerüljön önhibáján kívül hátrányba, de a differenciálás nem
feltétlenül negatív.

– Némely
gyereknek több feladat, nagyobb kihívás kell, másoknak pedig kisebb
csoport, lassabb tempó. Ha az eltérő igényű gyermekeket egy csoportba
teszik, azzal csak az átlag jár jól. Aki kilóg, akár fölfelé, akár
lefelé, nem fogja jól érezni magát az „egyenlősdi iskolában” –
fogalmazott az igazgatónő. Megjegyezte: lassan már szégyenkezniük kell
amiatt, hogy elit iskolának számítanak.

Hámori Veronika célravezetőbbnek tartaná, ha az
iskolákat a pedagógiai programjuk alapján ellenőriznék a fenntartók.
Szerinte ugyanis uniformizálás helyett azokat kellene büntetni, akik
valóban szelektálnak a gyermekek között a szülők anyagi helyzete
alapján.

Látszatmegoldásnak tartja a
törvénymódosítást Horváth Péter, az Erdélyi utcai Általános Iskola
igazgatója is, aki szerint az erőszakos integráció nem hoz eredményt. A
budapesti, VIII. kerületi intézmény tanulóinak 99 százaléka roma,
miközben a kerületben 40 százalék a romák aránya. Az igazgató szerint
tehát spontán szegregációról van szó: a nem roma szülők máshová íratják
be gyermeküket.

Horváth Péter úgy
látja: az új előírások sem változtatnak a helyzeten. – A roma szülők a
lakhelyükhöz minél közelebb eső iskolába szeretnék járatni gyermeküket,
ők ezután sem fognak egy másik kerületben lévő iskolát megcélozni, még
ha az jobb is – fogalmazott. Másrészről: a demográfiai apály idején
köztudottan jóval több a férőhely, mint a gyermek. Horváth Péter szerint
az a tehetős szülő, aki egy másik, nem a körzetben lévő iskolába akarja
majd küldeni a gyermekét, ezután is megteheti, hiszen az iskolák minden
tanulónak örülnek.