Bosnyák
régészek meglepő bejelentéssel álltak elő a közelmúltban:
elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy Szarajevótól alig 30 kilométerre
két szabályos gúla alakú hegy piramist „rejt”.
(Forrás: National
Geographic)

Semir Osmanaganic
bosnyák származású régész kutatási területe a piramisok, ezen belül is a
kutató Latin-Amerika (Salvador, Mexikó, Peru) piramisait tanulmányozza
15 éve. Most azonban a Houstonban élő archeológus érdeklődése
szülőföldje felé fordult, ott is egy, Szarajevótól nem messze emelkedő
szabályos csonkagúla alakú hegyre. „Négy szabályos lejtő, minden oldala
pontosan egy-egy égtáj felé néz, teteje pedig lapos. Mi rejtőzhet a
halom alatt?” – tette fel a régész a kérdést az AP hírügynökség
riporterének.

Európában eddig egyetlen piramisra sem bukkantak a régészek,
sőt hasonló épületeket emelő ősi civilizációk nyomait sem
találták.

Osmaganic saját
költségéből fogott hozzá az ásatásokhoz. E során olyan kőkockákra
bukkantak, amelyekkel elképzelhető, hogy valóban egy piramis falait
akarták borítani, valamint kikövezett bejárati teret, és felszín alatti
alagutakat is találtak.

A körülbelül
700 méter magas hegy Visoko közelében emelkedik. A Bosna völgyében
elterülő városka körülbelül 30 kilométerre északnyugatra található a
fővárostól, Szarajevótól. A piramis alakú hegyről Osmaganic először idén
áprilisban a helyi múzeum igazgatójától hallott. A hegy megmászása
során egy másik szabályos alakú halomra is felfigyeltek. A két hegy
elhelyezkedése Osmaganic-ot egy Latin Amerikában feltárt, egy völgy
bejáratát jelző piramis párosra emlékeztette.

Az engedélyek beszerzése után idén nyáron hat helyen
kezdtek hozzá a feltárásokhoz. A kutatásba bevont geológus 15
furcsaságra bukkant, amelyek mind arra utaltak, hogy a hegyet borító
rétegek egy része az ember keze nyomát viseli. Találtak többek között
ún. hamis betont, valamint nagy mennyiségben olyan sódert, amely a
geológus szerint természetes úton nem keletkezik.

A régészek feltételezése szerint az eredetileg már
szabályos alakú hegyet ősi népek vehették használatba: belsejébe
kamrákat vájtak, külsejét pedig primitív betonnal fedték be – és máris
kész a piramis vagy szertartási hely. Osmaganic feltételezése szerint a
hegyet az illírek alakíthatták át, akik a szlávok időszámításunk szerint
600 körüli megjelenése előtt népesítették be a területet. A bizonyító
erejű leletek feltárásáig azonban óvatosságra intette a régész a
médiát.

Visoko környékén egyébként
már 7000 éves emberi településekre is bukkantak. A város a XIV. – XV.
században királyi székhely, valamint az országgyűlés és követi
látogatások színhelye volt.