A sváb
kitelepítésről, az 1956-os forradalom évfordulójáról és Hannah Arendt
100. születésnapjáról emlékezik meg jövőre a Terror Háza.
(Forrás:
Magyar Rádió)

A múzeum idei évét
értékelte sajtótájékoztatóján Schmidt Mária
főigazgató.

– Tavasszal
egymilliomodik látogatójukat köszöntötték, tehát a múzeum változatlanul
népszerű. Emellett újdonság, hogy most már kormányzati szinten is
elismerik a tevékenységüket, hiszen 2004-re az Év Múzeumának
választották önöket, valamint szintén 2004-ben az Év Vendégbarát Múzeuma
címet is megkapták.

–
Nagy elismerés ez a számunkra, és örülünk annak, hogy végre
hazaérkeztünk, hiszen nemzetközi elismeréseket már korábban is kaptunk,
amikre szintén nagyon büszkék vagyunk – mondta el a Magyar Rádiónak
Schmidt Mária az intézmény főigazgatója..

– Amellett, hogy elismerik a tevékenységüket,
a kulturális minisztérium eredeti elképzelése szerint majdnem 139
millió forintot vontak volna el önöktől. Tárgyalások után végül is 56 és
fél milliót zároltak maradványképzés címén. Ez most öröm az önök
számára vagy pedig nem?

–
Nem öröm a számunkra, hogy 56 millió forintot elvettek az idei
költségvetésünkből, bízunk abban, hogy az ígéretüknek megfelelően ezt
jövőre visszaadják, és nem vonják le a jövő évi büdzséből. Nagyon
nehezen tudtuk átvészelni ezeket a hónapokat. A jegy árát is meg kellett
emelnünk, hiszen nagy költséggel működik ez az intézmény. Körülbelül
280 millió forintot kellene, hogy kapjunk ahhoz, hogy alapszinten
működni tudjunk. Sajnos minden évben kevesebb jut és ebből nem tudunk
programokat finanszírozni. Ami programokat az utóbbi években rendeztünk,
azt csak azért tudtuk megtenni, mert a két legnagyobb magyar vállalat
támogat minket.

– A
megvonások miatt a tavalyi emlékév sem úgy sikerült mint ahogy
tervezték.

– Szerettük
volna, ha Arthur Koestler életéről egész évben megemlékezni, hiszen
Koestler egészen a diktatúra utolsó éveiig tiltott gyümölcs volt
Magyarországon. Generációk vannak, akiknek a számára neve nem is ismert,
pedig egy nagyon jelentős alkotóról van szó. Megtapasztalta a
cionizmust, a kommunizmust, az antikommunizmusnak az egyik leghatásosabb
szószólója volt, de egyéb sikereket is mondhat magának, például azt,
hogy a halálbüntetést Európában már nem gyakorolják sehol, ez is az ő
kezdeményezésének köszönhető, s az eutanázia területén is jelentős
sikereket mondhat magáénak. Koestler magyar ember volt, itt született a
Szív utcába. Amikor a konferenciát rendeztük, akkor halála előtti
évekből magyar nyelvű interjúját, rádiófelvételét, BBC-felvételét
játszottuk le. A magyar nyelv mindent elárul, aki akcentus nélkül olyan
választékosan beszéli a nyelvet, az magyar, még akkor is, ha már serdülő
korának végén el kellett mennie. József Attilát fordított és 1956-ban
amikor megtudta, hogy a magyar szabadságharcot magára hagyják, akkor
köveket dobált a londoni szovjet követség ablakába.

– Jövőre milyen programokat
terveznek?

– Jövőre
szeretnénk a sváb kitelepítéssel, ’56-tal foglalkozni és Hannah Arendt
100. születésnapjáról megemlékezni. Arendt egy nagyon jelentős életművet
hagyott hátra, és az elsők között volt, aki a totális diktatúrák
természetrajzáról tudományos igényű munkát letett az asztalra, és ezt az
örökséget szeretnénk egy kicsit feleleveníteni.

– És jut rá elég
pénz?

– Nem tudom még,
hogy végül a költségvetési törvényben mennyi pénzt fog a számunkra a
kormányzat megszavazni. Remélem, hogy jövőre is lesznek támogatóink,
akiknek a segítségével ezeket a programokat meg tudjuk
valósítani.