Az
iskolai büfékéhez hasonló irányelvek és ajánlások megalkotását tervezik,
hogy beleszólást engedjenek a pedagógusoknak és az iskolai
egészségügyiseknek abba, miből álljon a menzák kínálata.
(Forrás:
Népszabadság)

A cukor, a só és a
tészták túl gyakori szereplői a közétkeztetésnek, míg a zöldségek, a
gyümölcsök és a barna kenyér alig-alig, hal pedig szinte egyáltalán
nincs a menüsorokban. S bár elsőként a büfék kínálatához „nyúltak” hozzá
a szakemberek, a fiatalok étkezési szokásait inkább befolyásoló
közétkeztetés most kerül napirendre.

– A kezdeményezés az élelmiszergyártók, illetve
gyermek-egészségügyi szakemberek ötlete volt. Elsőként mintákat
állítunk, s ezek alapján ajánlásokat adunk, amelyeket minden, a
közétkeztetésben részt vevő megkap. Aztán az iskolai vezetők, illetve az
iskola-egészségügy szereplői, az orvosok és a védőnők kapnak vétójogot
arra, hogy kivel és milyen feltételekkel kössön az adott intézmény
szerződést – mondta a Népegészségügyi Programiroda vezetője, Kökény
Mihály.

Az egészségügyi szakemberek
szerint a legfontosabb a meglévő, pontos szabályok betartatása lenne. –
Kész ajánlások vannak, amelyeket eljuttattunk az illetékesekhez, ezek
alapján kellene befolyásolniuk a menzák kínálatát – állítja dr.
Mramurácz Éva. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet szakembere
szerint a közétkeztetés erősen hat a táplálkozási szokásokra, a rosszul
megválasztott ételeknek szerepük van abban, hogy folyamatosan romlik a
gyerekek egészsége.

A fiatalok
körében egyre gyakoribb a helytelen táplálkozásból származó betegség.
Egyre több a túlsúlyos, a magas vérnyomású és a cukorbeteg gyermek, s
mind több a kórosan sovány fiatal is: a kövérek két százalékának már
most magas a vérnyomása.

Az óvodai
és az iskolai étkeztetés reformjában a szakemberek szerint nemcsak az
egészségesebb ételek szerepeltetése fontos, hanem az is, hogy ezek
elérhetőbbek legyenek. A gyerekek rendszertelen, egészségtelen
étkezésének ugyanis anyagi okai is vannak. A felmérések szerint a
zöldség és a gyümölcs fogyasztásának hiánya sokkal inkább a szegényebb
családokra jellemző.

Egy fővárosi
kutatás szerint minden negyedik budapesti diák nem jut ebédhez,
hazánkban mintegy húszezer iskoláskorú gyermek éhezik, és közel
százezren alultápláltak. Sokan közülük az iskolán kívül egyáltalán nem
jutnak élelmiszerhez, pedig az iskolai ebéd a napi tápanyagszükségletnek
csupán a 35 százalékát biztosítja, és a háromszori étkezés is csak a 65
százalékát fedezi. A szakemberek szerint az egyébként rossz minőségű
közétkeztetésben résztvevők táplálkozása még így is kiegyensúlyozottabb,
mint azoké, akik nem fizetnek be a menzára.