A
„Freedom Fighters 1956” kutatásból kiderült, hogy a tanulók 1956-tal
kapcsolatos ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban
pedagógusfüggő.

A Szocio-Gráf Piac-
és Közvéleménykutató Intézet a Lauer Learning megbízásából 705
középiskolás és frissen érettségizett megkérdezésével a fiatalok 1956-os
forradalommal kapcsolatos ismereteit, egy, a témával foglalkozó, az
oktatásban alkalmazható számítógépes program iránti érdeklődését, tárgyi
tudását, attitűdjét, a 41 általános- és középiskolai történelemtanárnak
a forradalom oktatásáról alkotott véleményét mérte
fel.

A „Freedom Fighters 1956”
kutatásból kiderült, ugyan az 50 évvel ezelőtt történtek oktatásának
elsősorban az események, az összefüggések és a kiemelkedő személyiségek
bemutatása a célja, mégis a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei
meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő. Az
általánosban 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események
felidézésére. A tanároknak az információátadáshoz meglehetősen szegényes
segédanyag áll rendelkezésükre.

A
kutatásból kiderült, hogy 1956-ról a megkérdezettek közel 20%-a
egyáltalán nem tanult, továbbá, hogy akiknek oktatták, azok is a
témaismeretük mennyiségét és minőségét csupán közepesre értékelték.
Kiderült, ’56-ot csak minden 10. diák tartja a három legnagyobb nemzeti
tettek egyikének, Nagy Imrét minden 5. sorolja a legjelentősebb
történelmi személyiségek közé, a forradalom kitörésének okait a többség
az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal
utáni vágyat kevesen említik. Az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es
eseményeket a fiatalok keverik, amikor az 1956-ban résztvevők nevét
ekként említik: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerő, Kossuth, Petőfi,
Sztálin, stb. A legjelentősebbnek tartott politikai személyiségek
listáján Kossuth, Széchenyi, István király, nem sokkal hátrább Nagy Imre
szerepel. Ugyanakkor pozitívum, hogy a megkérdezettek 57%-a szerint a
forradalom oldalán részt vettek a mai fiatalok példaképei
lehetnek.

A pedagógusok szerint a
tudásgyarapítás egyik eszköze az Internet lehet, amit a tanulók nemcsak
játékra, hanem például kutatómunkára, kiselőadásokra való felkészülésre
is használnak. Az 1956-os forradalommal foglalkozó számítógépes játék
bevezetését tervezik, amivel remélhető, hogy a félévszázada történtek az
eddigieknél átfogóbb, az események mélységébe is elkalandozó
információkat nyújt majd a fiataljainknak. A múlt nélkül a jelen, a ma
nélkül a jövő elképzelhetetlen. „A magyarság történelmének 50 éves jeles
eseménye nem merülhet feledésbe” – mondta Lauer Andrea, a Lauer
Learning ügyvezető igazgatója.