Konferenciával
és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy hatályos
az új felsőoktatási törvény (ftv).
(Forrás: Edupress)

A törvény létrejöttét, fogadtatását,
végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a
konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház
termében.

Az Új utakon a magyar felsőoktatás című
rendezvény megnyitóján Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács
elnöke kifejtette, a 21. század első felében a magyar felsőoktatás teszi
le névjegyét a magyar oktatás, kultúra és művelődés asztalára.
Hozzátette, ezt azzal is eléri, hogy sikeresen és egyenrangúan
betagolódik az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási
Térségbe is.

Az elmúlt tizenöt év
megteremtette Magyarország felzárkózásának esélyét, a következő években
pedig a versenyképességet kell erősíteni, kihasználva a lehetőségeket –
erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt. Az egyik legfontosabbnak
nevezte a törvény azon pontját, amely a gazdasági tanácsok
felállításáról és az egyetemi autonómia megteremtéséről rendelkezik. A
kancelláriaminiszter a professzori karhoz is szólt: szerinte csak a
teljesítmény tarthatja fenn a professzorok tekintélyét. Hozzátette, aki
62 éves kora után is akar és tud dolgozni, azt nem kell nyugdíjba
küldeni, de ne csak a múltbeli teljesítmény alapján maradjon valaki az
egyetemen. „Ugyanez vonatkozik a fiatalokra is, ott is a teljesítmény
számít” – tette hozzá.

Bár
konszenzusról hallunk az új felsőoktatási törvény elfogadásával
kapcsolatban, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az
Alkotmánybírósághoz fordult , mert úgy véli az új felsőoktatási törvény,
az alaptörvénybe ütközően rendelkezik a Gazdasági Tanácsok, a
tanulmányaikat a régi rendszerben kezdő hallgatók, és a mesterképzés
keretszámai tekintetében.

Miért
kellett új törvény a felsőoktatásban? – erre a kérdésre próbált meg
választ adni Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kiemelte, hogy
sikerült szakmai konszenzust kialakítani a különböző szervezetekkel, a
Magyar Akkreditációs Bizottságtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciáján át a szakszervezetekig. A bolognai folyamat szerinte
hasonló az integrációhoz – legalábbis ami a bevezetés folyamatát illeti.
„Amikor integrálódtak az egyetemek, sok helyen megmaradt a régi
struktúra – volt például hat filozófia tanszék, majd ezeket néhány éven
belül megszüntették vagy összevonták. Hasonló a bolognai képzés is:
öt-tíz év telik majd el, mire a szemlélet is megváltozik és azt tükrözi,
amit végre akartunk hajtani.”

Lehet
vállalkozni, céget alapítani, rendelkezni forrásokkal, tulajdonképpen
fölszámoltuk az állami gyámkodást – említette Magyar Bálint a törvény
egyik sokat vitatott pontját, az intézmények gazdasági önállóságát.
„Mini államháztartási reformot hajtottunk végre” – jelentette ki a
miniszter, hozzátéve, hogy a közszféra többi intézményének is jó példa
lehet a felsőoktatási reform. A törvény életbe lépésével azonban nem
csak az egyetemek és főiskolák gazdasági működése változik meg. A
hallgatókat érintő szabályozások egyike, hogy „nagykorúsították” őket,
azaz vitás ügyekben akár a bírósághoz is fordulhatnak – erre korábban
nem volt lehetőségük. Szintén a törvényben szerepel a többciklusú képzés
bevezetése, a bolognaiként is emlegetett folyamat, amely alap-, mester-
és doktori képzésre osztja a képzéseket. A következő lépések között
pedig az egyik leglényegesebb az egyetemi infrastruktúrák további
bővítése: 2007 végéig például 13 ezer új kollégiumi férőhely épül. A
hallgatóknak és az oktatóknak több új ösztöndíjat hirdetnek meg, és
átalakul a K+F intézményrendszere is.

A felsőoktatás eddigi szabályozásáról is beszélt
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Elmondta,
hogy az egyetemek a középkorban is nemzetköziek voltak, hiszen a diákok
vándoroltak egyikről a másikra. Az első hazai egyetem viszonylag későn,
1635-ben alakult meg Nagyszombaton, ezt húsz év múlva követte a kassai
felsőiskola. Az MRK elnöke azt is elmesélte, mikor, mennyire függtek az
egyetemek az ország irányítóitól. A származást alapul vevő felvétel
például a második világháború után is érvényben volt, és egészen a
rendszerváltásig központilag irányították az intézményeket, ráadásul
több minisztérium látta el a felügyeletet. A demokratikus átalakulást az
1993-as ftv hozta meg, ekkor megszüntették az addig széttagolt
irányítást, és megalakult a Felsőoktatási Tudományos Tanács
is.

A konferencia után Magyar Bálint
rektori kinevezéseket adott át – az új törvény szerint a főiskolák
vezetőit is rektornak hívják ezentúl, majd az intézményvezetők zárt
ülésen alakították meg az új Magyar Rektori Konferenciát.