A
National Geographic Society április 6-án elveszettnek hitt ősi szöveget
tárt a nyilvánosság elé: a rendkívül sérülékeny állapotú papirusz
oldalak Jézus tanítványának, Júdásnak az evangéliuma. A lelet új
megvilágításba helyezi Júdás árulását.
(Forrás: National
Geographic)

Ki ne ismerné a
történetet, mely szerint Júdás 30 ezüstért kiszolgáltatta Jézust a
főpapoknak, majd az elfogására küldött, kardokkal és dorongokkal
felszerelt csapat előtt egy csókkal elárulta mesterét. A National
Geographic Society által április 6-án bemutatott ősi dokumentum azonban
azt állítja, Júdás Jézus kérésére cselekedett. Az új evangélium szerint
Jézus így szólt Júdáshoz: „Te áldozod majd fel azt, aki engem felölt
magára.” Azaz, valóban Júdás árulja el mesterét, de ezzel szívességet
tesz neki, hiszen a porhüvelyből kiszakadva végre felszabadulhat a
valódi Krisztus, a bennünk lakó isteni lény.

A kutatók előtt korábban is ismert volt Júdás
evangéliumának létezése, hiszen más ókori szövegek utalnak rá. A
legkorábbi utalás Kr. u. 180-ból, Irenaeusztól, Lyon püspökétől
származik.

Az első keresztény
közösségek többféle beszámolót is ismertek Jézus életéről és
tanításairól. Közülük több tucatnyit papírra is vetettek, az egyházatyák
azonban ezek közül csak négyet választottak be az Újszövetség könyvei
közé. Kimaradt többek között Péter, Tamás, Mária illetve Az igazság
evangéliuma címen ismert szöveg.

1600 évig a sivatagban

A most bemutatott Júdás evangéliumát is tartalmazó
kódexre az 1970-es években bukkantak rá az egyiptomi Al Minya közelében,
az ősi irat 1700 évig érintetlenül rejtőzött a sivatagban. Ezt követően
az evangélium 16 évig lapult a New York állambeli Hicksville egyik
bankjának széfjében, végül 2000 áprilisában Frieda Nussberger-Tchacos
régiségkereskedő vásárolta meg.

Két
sikertelen viszonteladási kísérlet után Nussberger-Tchacos – akit
megijesztett, milyen gyorsan romlásnak indult a kódex – 2001
februárjában átadta a bázeli Maecenas Foundation for Ancient Art
alapítványnak helyreállításra és fordításra. A kéziratot Egyiptomnak
fogják átadni, és a kairói Kopt Múzeumban kerül elhelyezésre.

Júdás evangéliuma tehát csak része
egy négy szöveget tartalmazó kódexnek. Található még benne egy Jakab
címet viselő szöveg, amelyet Jakab első apokalipsziseként azonosítottak,
Péter levele Fülöphöz, valamint egy negyedik szöveg töredéke, amely
ideiglenesen az Allogenész könyve címet kapta.

Júdás új színben

Az
elmúlt hatvan év legjelentősebb régészeti felfedezésének tartott Júdás
evangélium szerzője ismeretlen. Az evangélium eredeti szövege görög
volt, amelyet a kanonikus evangéliumok után, de még Kr. u. 180 előtt
hozhattak létre korai gnosztikus keresztény csoportok. A most bemutatott
kézirat ennek kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint Kr. u. 220-340
között keletkezett.

Az Újszövetség
négy evangélistája – Máté, Márk, Lukács, János – Júdást, a tizenkét
apostol egyikét, árulónak állítja be, aki ellenfelei kezére juttatja a
később kereszt általi halálra ítélt Jézust. Az új kézirat szerint a
Jézushoz legközelebb álló tanítvány csak mestere kérését teljesítette.

„A most előkerült evangélium a két
évezreden keresztül hívek több száz milliója által megvetett Júdást az
eddigi bibliai tanokkal szemben egészen más megközelítésből mutatja be. E
szerint Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy emberi testétől megszabaduljon,
valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló egy
barát, nem egy ellenség” – nyilatkozta a National Geographic Society
csütörtöki, washingtoni sajtótájékoztatóján Rodolphe Kasser genovai
professzor, világhírű koptológus, akinek stábja 2001-től dolgozott a 26
oldalas szöveg fordításán, valamint azon, hogy a mintegy ezer
papirusztöredékből újra összeállítsa a dokumentumot. Öt év megfeszített
munkájával a szöveg több mint 80 százalékát tudták
helyreállítani.