Az év
végi hajrában, amikor sűrűsödnek a felelések, a diákok fáradékonyak,
kimerültek. Nehezen szánják rá magukat otthon a tanulásra.
(Forrás:
Reggel.hu)

Ha nem szívesen megy a
gyermek iskolába, lehet, hogy nem is a feleléstől fél. Előfordulhat,
hogy más kellemetlenség érte, összeveszett a barátjával vagy bántották.
Ki kell deríteni az okokat.Egész nap az iskolapadot koptatta a gyerkőc,
otthon, az előszobában végre megkönnyebbülten dobja le táskáját. Éhen
halok – jelenti, és a konyha felé veszi az irányt. Ilyenkor nem arra
vágyik, hogy hozzáláthasson a matekpéldáknak vagy a versmagolásnak.
Minden eszközt bevet, hogy azt a látszatot keltse, már végzett a
leckével. Ha ez nem válik be, igyekszik más módon kibújni a házi feladat
megírásának kötelezettsége alól. Végül morcosan nekiveselkedik, de
képtelen koncentrálni, odafigyelni. Ismerős a
helyzet?

„Már az óvodában érdemes
megtanítani a csöppségeknek, hogy egyes feladatokat önállóan kell
megoldaniuk. Szülei csak akkor lépnek oda hozzá segíteni, ha nem
boldogul – kezdi dr. Belső Nóra klinikai szakpszichológus. – Így van ez a
házi feladat megírásával is.”

A
szakember szerint nem jó, ha a gyermeket úgy próbáljuk átsegíteni a
nehézségeken, hogy együtt oldjuk meg a példákat és együtt tanuljuk a
leckét. Érdemes a közelben tartózkodni, de ez nem azt jelenti, hogy a
háta mögött állunk, és a válla fölött lessük, helyesen oldotta-e meg a
számtanpéldát. Ne válaszoljuk meg helyette a kérdéseket. Inkább mi
kérdezzünk. A lecke visszajelzés a tanárnak, hogy a diák elsajátította-e
a tananyagot. Ha gyermeke elakad, ösztönző kérdésekkel vezesse rá a
megoldásra. Például egy számtanpélda esetében kérdezzük meg, milyen
módszerrel számolt eddig, és azt ezen a példán is tudja-e
alkalmazni.

„Kikérdezni sem kell
minden gyermeket” – mondja Belső Nóra. – Igaz, akadnak, akik
kifejezetten igénylik, főleg dolgozatírás előtt. Tekintsük partnernek
gyermekünket, kérdezzük meg, segítséget jelentene-e, ha kikérdeznénk.
Dicsérjük és ne ócsároljuk tudását, mert azzal megalázzuk, megbántjuk.”
Biztosítsunk gyermekünknek nyugodt környezetet a tanuláshoz. Ha nincs
külön szobája, vagy nem szeretne egyedül lenni, a konyhaasztalnál vagy a
családi dolgozósarokban is hozzáláthat a leckeírásnak. A lényeg, hogy a
figyelmét ne terelje el semmi. Kapcsoljuk ki a tévét, és a rádió se
szóljon.

Hagyja, hogy maga válassza
ki a leckeírás idejét: rögtön suli után, vacsora előtt vagy után. Néhány
gyereknek szüksége van arra, hogy lazítson, miután hazaért az
iskolából. Mások túl fáradtak, ha vacsora utánra halasztják a
kötelezettséget. A tanulás idejének betartásában viszont legyen
következetes. Ne engedje, hogy ettől eltérjenek – hacsak nincs valami
rendkívüli esemény.

Ha túl sok a
tanulnivaló, a nebuló tarthat szünetet. Ilyenkor kedveskedjünk neki
gyümölcscsel, müzliszelettel vagy vajas kenyérrel, hogy energiát
gyűjthessen az újabb feladatokhoz.

„Ha panaszkodik a gyermek, hogy nincs kedve iskolába
járni, magatartászavar lép föl, lelki vagy testi tüneteket produkál,
iskolaundorról beszélhetünk – mondja dr. Belső Nóra. – A testi tünetek
közül a leggyakoribb a has- és fejfájás, a hasmenés, de hajlam esetén
lehet szorongás, depresszió. Iskolaundor csak szélsőséges esetben fordul
elő.” A kisiskolások nyitottak a világra, szeretnek tanulni.
Teljesítményszorongás akkor alakul ki, ha a szülők elvárásai már
óvodáskorban magasak. A szülők néha, ha nem is mondják ki nyíltan: „csak
akkor szeretlek, ha csupa ötöst látok az ellenőrződben”, kifinomultabb
módon éreztetik, hogy nem örülnek igazán a négyes osztályzatnak.