Csúcsot döntött az idei, ezúttal feltűnően békés könyvhét
2006. június 13. kedd, 0:00
Jó
ünnepet, vásárt, akár még a tavalyinál is jobbat zárt tegnap az idei
könyvhét. Kiugró könyvújdonság ezúttal nem akadt, de talán soha ennyi
szerző nem találkozott még ennyi olvasóval.
(Forrás:
Népszabadság)
A hét végén hatalmas
volt a tömeg a pesti Belvárosban. Az olvasók „bespejzoltak” az idei
nyaralásra. Ha a könyvhét mennyiségi oldalát nézzük, csúcsot döntött a
mintegy 1200 dedikálás országszerte. A központi helyszínen, a pesti
Vörösmarty téren most állt a legtöbb pavilon (160), és vidéken is most
kínálták a legszélesebb körben, a megyeszékhelyeken kívül kisebb
települések tucatjaiban is az újdonságokat. Az utóbbiakhoz társult több
olyan mű, amely még az áprilisi könyvszemlére jelent meg, de mostanra
„érett be”, mint például Kőrösi Zoltán Milyen egy női mell? című
családregénye (Kalligram).
Úgy
látszik, hosszabb utóélete lesz Nádas Péter tavaly megjelent
nagyregényének, a Párhuzamos történeteknek is. Nemcsak úgy, hogy lassan,
de kitartóan emelkedik a példányszáma (jelenleg 11 ezernél tart), hanem
úgy is, hogy könyvek sora ered a nyomába. Most Mihancsik Zsófiának a
szerzővel készült nagyinterjúja, magában is vaskos kötet volt a Jelenkor
Kiadó egyik slágere. Csordás Gábor igazgató elárulta, még két „követő
könyvet” tervez, az egyik már a téli könyvvásárra kijön. A norannál
Konrád György Csodafigurák című portrékötete vezetett, valamint az
1956-ról szóló novelláskönyv Ember Mária Naplójával együtt, továbbá Oláh
Gábor regénye, a Gumikötél. Kőrössi P. József, a műhely vezetője
szerint az olvasók sokkal tudatosabban vásároltak az idén, mint
korábban, tudták, mit akarnak.
A
Pontnál sokan vitték Albert Gábor életműsorozatának új kötetét, a
fiatalok közül Péterfi András novelláskönyvét. Nem panaszkodtak a Líra
és Lant csoporthoz tartozó kiadók sem. A Magvető központi sátránál sokan
vették Esterházy Péter és Darvasi László focikönyveit, a költő Tóth
Krisztina első novelláskötetét és a Körkép című, nagy múltra
visszatekintő novellaantológiát.
A
Kossuth nemcsak hagyományos kiadványaival – főként portrékötetekkel,
mint Hovanyecz László Értékteremtőkje vagy a Kokas Ignácról szóló -,
hanem hangoskönyveivel is sikert aratott. A Rejtő-, Örkény-,
Márai-felolvasásokat éppúgy kapkodták, mint a Shakespeare-szonettek vagy
az Arany János-versek hangzó változatát. Az Osiris kuriózumai közé
tartozott A magyar esszé antológiája Domokos Mátyás szerkesztésében, a
Japán története vagy a Nemzet és Emlékezet sorozat új darabja, a Mohács.
A kiadó legzajosabb újdonsága persze Debreczeni József Gyurcsány
Ferencről szóló portréja volt, amely az állami támogatás legsajátosabb
formáját élvezte: az éppen újjáválasztott miniszterelnök két és fél órán
keresztül dedikálta szombat délután (a szerzővel együtt), kedélyes
légkörben. Bár az elején akadt egy hölgy, aki fennhangon szóba hozta,
hogy délelőtt a kormányfő adóemeléseket jelentett be, de mások
leintették: ne itt politizáljon. Egy-két veterán tüntető pedig a
Palatinus Kiadó pavilonja előtt próbált belekötni az ott beszélgető Mécs
Imrébe, Petőcz Andrásba, de őket is lecsendesítették szelíden.
Petőcz regénye amúgy Háy János
novelláskötetével együtt a kiadó sikere lett ezen az egyébként békés
könyvünnepen. Amelynek nyugalmához hozzájárult, hogy a könyv
ötszázalékos áfáját egyelőre nem emelik. De az is bebizonyosodott: a
fővárosi helyszínek közül mégiscsak a Vörösmarty tér a leghangulatosabb
és az egyetlen teljes választékot nyújtó.