Szeptember
elsejével nem a kötelező óraszáma emelkedett a tanároknak, de mégis
több időt kell az iskolában tölteniük.
(Forrás:
Hírszerző)

Bár már becsöngettek, sok
pedagógus, iskolaigazgató, de még a fenntartó önkormányzatok egy része
is még csak most ismerkedik a lehetőségekkel. A PDSZ eközben az
Alkotmánybírósághoz fordul. „Az évnyitó elvileg reggel nyolc órára volt
meghirdetve, aztán mégiscsak tízkor kezdődött. Az iskola vezetése
ugyanis nem ért időben vissza a helyi önkormányzattól, ahol még
szeptember elsején is értelmezni próbálták a normaszöveget” – utal
lapunknak a kissé kaotikus állapotokra egy budai iskola
tanára.

A konvergencia-programban is
szereplő óraszám-növekedést az iskolák a nyáron tudták meg, éppen ezért
többen azt sérelmezik, hogy nem volt elég idő az átállásra, illetve a
lehetőségek megvitatására. A szöveg egyébként csak feltételes módban
fogalmaz, azaz nem írja kötelezően elő a pedagógusoknak, hogy heti két
órával többet kell az intézményben tartózkodniuk, de vélhetően kevés
iskola nem él majd a lehetőséggel.

Ezzel kapcsolatban Hiller István oktatási és kulturális
miniszter korábban úgy nyilatkozott: a kötelező óraszámon túli heti két
óra munkavégzés elrendelése az intézmények fenntartói számára csupán
egy lehetőség, nem pedig kötelezően bevezetendő
intézkedés.”

„Éppen ez a rákfenéje
az egésznek” – summázza véleményét egy fővárosi iskolaigazgató. Szerinte
ugyanis az amúgy is állandóan pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok
nyilván csak örülnek annak, ha elrendelhetik a heti két óra ingyenes
munkát, amiért a pedagógusok „ki mást, mint az igazgatót teszik majd
felelőssé”.  „Eddig, ha mondjuk országos tanulmányi versenyen
voltam felügyelő tanár, vagy ha korrepetáltam egy diákot a tanítási idő
után, kifizették nekem. Ezentúl ezért egy fillért sem kapok. Nem jól
tudom?” – teszi fel lapunknak a kérdést egy másik pedagógus, aki
állítja: dilemmájával az iskolában nincsen egyedül, az iskola vezetése
azonban egyelőre nem tudott nekik válaszolni.

Ha a tanárok körében nem is népszerű az új rendelet, a
diákoknál komoly tetszést arathat a minisztérium. Legalábbis abban a
kispesti középiskolában biztosan, ahol tanítás nélküli „projekt héttel”
kezdődik az év. Az ok itt is ugyanaz: mivel még a fenntartó önkormányzat
illetékesei sem tudják pontosan, mit és hogyan rendeljenek el, egyelőre
az órarendet sem sikerült összeállítani az intézmény
vezetőinek.

Óvodákból, általános és
középiskolákból küldenek el pedagógusokat Miskolcon. Az év végéig
tizennyolc tanár és tanító állása szűnik meg – értesült a Független
Hírügynökség. Évek óta tart a leépítés, a tanulói
gyermeklétszám is fokozatosan csökken, ez arányos az álláshelyek
megszűnésével is – mondta el a Miskolci önkormányzat kulturális és civil
kapcsolatok főosztályának vezetője. Kormos Vilmos szerint évente
csaknem húsz pedagógusállás szűnik meg a városban. A tendencia tovább
folytatódik ebben az évben is – tette hozzá a
szakember.

A főosztályvezető
elmondta: az iskolák igazgatói kénytelenek elküldeni azokat a
kollégákat, akik a csökkenő osztálylétszám miatt feladat nélkül
maradnak. Pedagógusfelvételre pedig már csak akkor van lehetőség, ha
valaki elhagyja a pályát. A szakember szerint azért csak ennyi
pedagógust küldenek el, mert a több telephellyel rendelkező iskolákban
könnyebben tudják így a heti kötelező óraszámot biztosítani. Az iskola
igazgatója ezért úgy döntött, az első héten csak a már érettségire
készülő végzősök ülnek padba, nekik a kötelező tárgyakból tartanak
felkészítést. A többi osztályban viszont akadályversenyt, vetélkedőket,
„csapatépítő tréningeket” rendeznek a héten. Az igazgató reményei
szerint eközben az is kiderül, hogy érinti őket a jogszabály-módosítás,
és a jövő hétig elkészíthetik az órarendet.

A „kaotikus állapotok” minősítéssel a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is egyetért. Kerpen Gábor elnök
lapunknak azt mondja, szervezetük a módosított közoktatási törvény miatt
az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélik: a szöveg sérti az
„egyenlő munkáért egyenlő bérezés” elvét. Szerintük alkotmányossági
aggályokat vet fel az is, hogy a hatályba léptetés időpontját olyan
időben határozták meg, amikor nem volt elegendő idő a
felkészülésre.

Kerpen Gábor
számításai szerint az elrendelhető heti két, nem kötelező tanítással,
ámde iskolai feladatokkal bővülő munka évente százezer forintot vesz ki a
tanárok zsebéből. A PDSZ elnöke szerint egy éven belül akár tízezer
tanár is elveszítheti az állását. Mint mondta, a
konvergencia-programban, amelyet elfogadtak, szó szerint szerepel, hogy a
kötelező óraszám emelése a 2006-os 2007-es tanévben mintegy tízezer fő
munkaidő alapjának megtakarítását jelenti.

„Nem emelkedett a pedagógusok óraszáma, csak a
szabadidősávban kellett két órát meghatározni, amit az iskolában kell
ezentúl eltölteniük az oktatóknak” – kel némiképp a módosítás védelmébe
egy kőbányai iskolaigazgató, aki azonban elismeri, hogy a lépés okozhat
bérfeszültségeket. „Ennek ellenére a kőbányai önkormányzat határozottan
azt kérte, használjuk ki a törvényben csak feltételes módon
megfogalmazott lehetőségeket.”

„Igazából nincsen sok lehetőségünk, személy szerint nem
tudom legalábbis, mely feladatokra használható ez a heti két óra plusz.
Azzal viszont tisztában vagyok, ha nem emelnék a tanárok óraszámát,
néhány alkalmazottunktól meg kellene válni” – értékeli a törvény
szövegét egy második kerületi vezető. Az igazgató szerint „nem volt
túlságosan fair, hogy az igen nagy változásokkal járó feladatot a nyári
szünet kellős közepén dobták be”.