A magyar Mata Harit üldözte az angol titkosszolgálat
2006. szeptember 6. szerda, 0:00
Egy a
brit arisztokrácia soraiba beházasodott magyar nő komoly veszélyt
jelentett az angol nemzetre a második világháborúban – áll a brit
hírszerzés, az MI5 titkosítás alól most feloldott
jelentéseiben.
(Forrás: Múlt-kor)
Az angol Nemzeti Levéltár által publikált
dokumentumokból kiderül, hogy az aktákban Mancinak nevezett Lady Howard
of Effingham egy lengyelországi születésű magyar nő volt, aki 1938-ban
ment hozzá Lord Effingham idősebbik fiához. Az MI5 jelentése szerint az
„egyesülés tisztán üzleti céllal történt”, amely a nőnek brit
állampolgárságot és nemesi címet, Lord Howardnak pedig pénzt jelentett.
Manci a pénzt szeretőjétől, Edward Stanislas Weisblatt-tól, egy spanyol
polgárháborúban meggazdagodott lengyel fegyverkereskedőtől kapta, aki
ekkor 300 fontot (ez ma nagyjából 11 ezer fontot ér) fizetett a csődbe
ment lordnak, és további heti 7 font járadékot azért, hogy elvegye
magyar szeretőjét.
Weisblatt nem
sokkal ezután Franciaországba ment, a nő azonban az esküvő után sem
hagyott fel korábbi szeretőjével való találkozgatásokkal – áll az
aktákban-, ugyanis párizsi nászútján többször felkereste Weisblattot. A
nőt már ekkortól kémkedéssel gyanúsították, ugyanis nászútja többi
állomásán is németeknek kémkedő személyekkel találkozgatott. Ráadásul a
francia titkosszolgálat arra figyelmezette az angolokat, hogy Weisblatt
német kém, vagy kettős ügynök lehet.
Az MI5 gyanúját a nő szerteágazó kapcsolatai
ébresztették fel, Manci ugyanis bensőséges viszonyban állt a szovjet és a
török nagykövettel, egy egyiptomi diplomatával és a szír trón
várományosával, Habib Lotfallah herceggel. Ezen kívül nem volt
elhanyagolható a Háborús Iroda egyik vezetőjével, Mitchell őrnaggyal,
illetve Churchill fiának szakácsával folytatott viszonya sem. Az MI5-nél
konkrétumokat azonban nem tudtak, mivel nem fértek hozzá a nő
magánlevelezéséhez, Lady Howard of Effingham ugyanis leveleit aktuális
szeretőinek diplomatapostájával küldette egyik helyről a másikra. Ezért
bizonyítékok híján szisztematikusan építették fel ellene a vádakat, és
így nem volt meglepő, ha az ekkor kiötlött vádakban a nő extravagáns,
kihívó, és szexuálisan túlfűtött viselkedése játszotta a
főszerepet.
Lady Howardot 1941.
februárjában tartóztatták le, és egyes források szerint három, míg mások
szerint öt hónapra a Holloway börtönbe zárták. Mivel nem volt ellene
bizonyítékuk, és tagadta, hogy tudott volna Weisblatt feltételezett
ügyeiről, hamarosan szabadon távozhatott. 1945-ben elvált Howardtól,
majd diplomáciai kapcsolatait felhasználva beutazta a világot, és végül
Ausztráliába költözött.