Szeptember
elsején vezették be 361 pályázatnyertes iskolában a suliNova Kht. új
oktatási programcsomagjait.
(Forrás: Népszabadság)

Az anyagok tudatos gyakorlati hasznosítása
átformálhatja a tanárok pedagógiai kultúráját, módszertanát, így
közvetett módon az egész magyar oktatási rendszerre is hatással
lehet.

A tesztpéldányokat az előző
tanévben próbálták ki az első pályázati körben jelentkező intézmények
(109 iskola és 11 szakmai szolgáltató). Őket regionálisan,
konzorciumként pályáztatta az Oktatási Minisztérium Alapkezelő
Igazgatósága. Arra törekedtek, hogy sokféle intézménytípus, óvoda,
általános iskola, gimnázium, szakközép- és szakiskola részt vehessen a
programban, s hogy az egész ország „lefedett” legyen: a városi iskolák
mellett a falusi, községi oktatási intézmények is lehetőséget
kaptak.

– Egy ilyen fejlesztés
általában hét-nyolc évig tart – nekünk csak két és fél év jutott, az
első kifejlesztett évfolyamok anyagának tesztelésére egy esztendő, a
korrigált példányok előállítására pedig mindössze egy nyár –
hangsúlyozza Pála Károly, a suliNova Kht. szakmai
igazgatója.

A már korrigált
programcsomagok terjesztése a tanév első napján, szeptember 1-jén
indult. Ezek egy része elektronikus úton jut el az intézményekbe: a
rendelkezésre álló webfelületen az összes kipróbáló, pályázó, illetve
más pályázatokon nyertes, ehhez a programhoz is kapcsolódó iskola saját
kóddal férhet hozzá az anyagokhoz. A csomagok diákoknak szánt részét
könyvek, munkafüzetek formájában juttatja el az intézményekhez a
suliNova.

S hogy mire épülnek a
suliNova által felkért tekintélyes szakmai csapat kidolgozta
programcsomagok? Pála Károly szavai szerint erős a kapcsolódás az egy
életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák fejlesztését már a
címében is magában hordozó EU-s dokumentum legutóbbi változatával,
amely tavaly novemberben jelent meg. A nyolc kulcskompetencia első és
második eleme a kommunikáció anyanyelven és idegen nyelven. Az olvasás
és szövegértés programcsomag kimondottan az anyanyelvi kommunikáció
tudatos és folyamatos fejlesztését célozza, nem is akárhogy: ötvözi
egymással a magyar irodalom és a nyelvtan tantárgy körében tanított
ismereteket és képességeket.

Az
idegen nyelvi programcsomag négy nyelven készült el: angol, német,
francia mellett a magyart mint idegen nyelvet oktató anyag is
elérhető.

A matematika a harmadik
terület. A suliNova tervei között szerepel komplex természettudományos
programcsomag kifejlesztése is, ez viszont már – bár nagy szükség volna
rá – legfeljebb csak a második nemzeti fejlesztési terv keretében
valósulhat meg. Addig is, amolyan hiánypótlásként különféle digitális
taneszközöket fognak beszerezni, az erre irányuló pályázatokat már
benyújtották.

Van két olyan
csomagjuk is, amely a magyar oktatási rendszerből hagyományosan hiányzó,
az EU-s elvárásokkal ugyanakkor abszolút összhangban lévő területeket
dolgoz fel. Az egyik a szociális életviteli és környezettudatos
gondolkodást, a másik az életpálya-építési kompetenciákat fejlesztő
program.

– Anélkül, hogy tudnánk,
mit kéne, nem tudunk fejleszteni. Kompetenciát önmagában nem is lehet,
az azt alkotó komponensekkel kell kezdeni. Egy-egy százoldalas tanulói
eszközhöz vaskos tanári módszertani javaslatköteg járul, amely
tanácsokat, szakirodalmat, tanulásszervezési eljárásokat, kooperatív
tanulásszervezési módozatokat ajánl, és nem általánosságban: konkrétan –
fogalmaz Pála Károly.

A programhoz
harmincórás akkreditált pedagógus-továbbképzés kapcsolódik, melyet
minden, a programban részt vevő tanárnak el kell végeznie, hiszen ezek a
módszerek a mai közoktatáshoz mérten nagyon újszerű dolgok. A tanár nem
beszéli végig az órát, a háttérbe húzódik, a gyerekek
pedig…

– A tankönyvnek csak az
egyik fele van kész előre, a másik felét a feladatmegoldások során a
gyerekek maguk írják meg. A megszerzett tudás a saját mondataikkal épül
be a tananyagba, s közben megtanulnak kutatni, rövid szöveget,
lábjegyzetet, lexikonszócikket írni, és így tovább. Ez olyan módszertani
struktúraváltást igényel, amely nem tud megvalósulni továbbképzés
nélkül. Szerencsére egy olyan pályázat is elindult, amelyeken
pedagógusképző intézményeknek is részt kell venniük, így ez a módszertan
talán a felsőoktatásba, tanárképzésbe is
becsatornázódhat.

Ez már csak azért
is fontos volna, mert a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű
gyerekek integrált oktatása során is ugyanazt a tananyagot kell
elsajátíttatni, mint a mostani „kirekesztő”, „kasztosító” rendszerben, a
hagyományos tanárképző intézményekben viszont nem tanítják meg a
tanárokat, hogyan kell ezekkel a gyerekekkel dolgozni. Pála Károly
elmondja: olyan iskolarendszert szeretnének, amely mindenkivel törődik –
nem pusztán humanitárius, emberjogi megfontolásokból. Inkább mert
nemzetközi vizsgálatok, mérések alapján pontosan látható, hogy
makroszinten azok az országok teljesítenek jól, amelyek inkluzív
iskolarendszert működtetnek. Itt az iskolák közötti különbségek kicsik,
az iskolán belüli különbségek pedig nagyok, kezdetben legalábbis. Mert
éppen az a cél, hogy ezek a különbségek csökkenjenek, még akkor is, ha
kiegyenlítődni természetesen sosem fognak. Ilyen rendszer működik
például Kanadában, Finnországban és Koreában. Jobbak is az eredményeik,
mint az olyan országoknak, amelyek esetében az iskolán belüli
különbségek csekélyek bár, az intézmények közötti differenciák viszont
óriásiak. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik.

– Gyökeresen meg kéne változtatni az úgynevezett
alternatív és nem alternatív pedagógia arányát Magyarországon – véli
Pála Károly. – Amiket a Waldorf, a Rogers, a Montessori és a többiek
kínálnak, zseniális dolgok. Van, aki haragszik azért, hogy befogadjuk,
beépítjük ezeket a módszereket a sajátunkba. Én azt mondom, ezek
közkincsek. Boldog lennék, ha csak az iskolák 10-15 százaléka folytatna
elitképzést Magyarországon, a fennmaradó többség pedig minden gyereket a
maga képességeihez eljuttató összefoglaló, átfogó oktatással
foglalkozna – mondja a suliNova szakmai igazgatója, majd hozzáteszi:
akkor lesz jó a hazai iskolarendszer, ha az lesz a fősodor, amit ma
alternatívnak hívunk, és a manapság bevett szelektáló iskola számít majd
ritkaságnak.