Szeptember
20-án találkozóra került sor a történelmi keresztény egyházak vezetői
között.
(Forrás: Gondola.hu)

A
találkozás kiemelkedő pontja volt, amikor az egyházak vezetői közös
megállapodást írtak alá az egymás iskoláiban folyó hitoktatásról, ezzel
is megerősítve a felekezetek közötti jó együttműködést.

 
A megállapodás létrejött az Magyar
Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi
Evangélikus között a katolikus közoktatási intézményekben folyó
református/evangélikus illetve a református/evangélikus közoktatási
intézményekben folyó katolikus hitoktatás tárgyában Budapesten 2006.
szeptember 20-án.

A megállapodás
hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és
evangélikus közoktatási intézményre. A három egyház megállapodik abban,
hogy saját intézményeiben órarendbe iktatott kötelező tárgyként, az
intézmény hitoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti
két órában biztosítja a másik fél hitoktatását igénylő szülők gyermekei
számára a hit- és erkölcstan tanításának optimális feltételeit, a helyi
viszonyoknak (jelentkező növendékek száma, órarendi, tantermi,
hittanórák tömbösítése, évfolyamok tanóráinak egy időben történő
tanítása stb.) és a másik egyház által rendelkezésre bocsátott személyi
feltételeknek (hitoktató ill. hitoktatók időbeosztása) megfelelően. Az
intézmények nem kötelezhetik a tanulókat más, nem saját felekezetű
hittanórák látogatására.

A
katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola
véleményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bízza
meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a közoktatási
intézmény illetékes fenntartó önkormányzati egyházi testülete
(presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének
meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A
hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény
igazgatójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban
értesíti a másik egyház illetékes hatóságát a hitoktatás arra a tanévre
érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák
helye és ideje). A hitoktató illetményét a fenti adatok alapján saját
egyháza folyósítja.

A hitoktató
tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepélyeit, egyházi
sajátosságait és házirendjét. Ha a tanévnyitó, tanévzáró, istentisztelet
vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kötelezhetők a
más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha istentisztelet
vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek.
Egyébként pedig vasár- és ünnepnapokon minden gyermek a saját egyháza
istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt. Haladási naplóját saját
felettes egyházi hatóságainak kérésére bármikor köteles bemutatni, a
fogadó intézmény vezetője azonban csak indokolt esetben kérheti
betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló
saját felekezete szerinti hitoktatásban részesül, osztályzatát csak
saját hitoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intézmény rendje
szerint (pl. szöveges vagy érdemjegyes értékelés).

A hit- és erkölcstant annak az egyháznak a tanterve
szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza. Szaktanácsadói,
szakfelügyeleti látogatást is csak a küldő egyház végezhet, de annak
idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni
kell.

A fogadó intézmény
igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti – alapos
személyi, pedagógiai vagy más indokok alapján – a hitoktatót megbízó
egyházi jogi személynél a hitoktató munkájának felülvizsgálatát. Az
intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek
hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy
személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok feltételeit
megváltoztatni. Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése
és a három egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az
irányadó.

Dr. Bölcskei Gusztáv az
MRE Zsinatának elnök-püspöke
Dr. Erdő Péter bíboros az MKPK
elnöke
Ittzés János az MEE elnök-püspöke