Alkotmánysértőnek
találta az Alkotmánybíróság (AB) a felsőoktatási törvény nyári
módosításának azt a pontját, amely szerint a rektor csak a gazdasági
tanács egyetértésével nyújthat be javaslatokat a
szenátusnak.
(Forrás: Népszabadság)

A testület tegnapi határozata szerint ez a passzus
alkalmas lehet ugyanis arra, hogy megakadályozza a felsőoktatási
intézmények autonóm döntéshozatalát, ez pedig sérti a felsőoktatási
autonómiát, így az alaptörvényt is.

Az AB ezzel helyt adott Sólyom László köztársasági
elnök kifogásainak, aki nem írta alá a július 24-én módosított
jogszabályt: augusztus 2-án előzetes normakontrollt kért az AB-től.
Mindez azt jelenti, hogy a fejlesztési részhozzájárulás (fer)
bevezetését is tartalmazó törvénymódosítás egyelőre nem léphet életbe, s
arról ismét szavaznia kell az Országgyűlésnek.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban készültek
erre. Hiller István miniszter egy háttérbeszélgetésen azt mondta: már
készen van az alternatív törvényjavaslat, amely csak „egyetlen
mondatában, egyetlen szavában” változtatja meg az eredeti jogszabályt.
Úgy tudjuk: legkésőbb október 15-ig benyújtják a parlamentnek a
javaslatot.

A fejlesztési
részhozzájárulással, vagy ahogy a tiltakozók mondják, tandíjjal
kapcsolatos rendelkezéseket viszont nem érintik az alkotmánybírák
kifogásai: ezt a kérdést egyébként nem is vizsgálták, mivel az államfő
csak a gazdasági tanácsok jogkörével kapcsolatban fogalmazott meg
aggályokat. Így – bár Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke tegnap ismét
felszólította a kormányt, hogy fontolja meg, bevezeti-e a tandíjat, és a
hallgatók is a vonatkozó rendelkezések visszavonását kérik – a fer nagy
valószínűséggel nem kerül ki a törvényből.