A
legtöbb EU-tagországban lassan terjed a szélessávú internetet az
iskolákban, noha a gyors webkapcsolat kulcsfontosságú eleme a
számítógépes tudás terjedésének.
(Forrás: Edupress)

Az EU-ban működő iskolák számítógép- és
szélessávúinternet-ellátottságának növelése az eEurope 2005 akcióterv
eLearning programjának fő célja. A program a 2004 és 2006 közötti
időszakra szól, költségvetésének 25 százalékát – 9 millió eurót – arra
használják, hogy iskolákat internetre kapcsoljanak, és ennek
segítségével együttműködést alakítsanak ki az oktatási intézmények,
különösen középiskolák között.

A
hároméves projekt befejezéséhez közeledve a Bizottság felmérést
készített a 25 EU-tagország, valamint Norvégia és Izland iskoláinak
internet- és számítógép ellátottságáról. Az eredménnyel nem elégedettek a
szakemberek, ugyanis kiderült: az iskoláknak csupán 67 százalékában van
szélessávú internet, igaz, ez átlagszám, az egyes országok mutatói
között igen nagy az eltérés.

A
skandináv országokban, Hollandiában, Észtországban és Máltán az iskolák
több mint 90 százalékában van nagy sebességű internetkapcsolat, míg
Görögországban, Lengyelországban és Cipruson csupán 35 százalék ez az
adat. (Magyarország ezen a téren az EU-átlag fölött van, 77,4 százalékos
mutatónkkal tizenegyedikek vagyunk a 27-es listán.)
Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban már 2003-ban az iskolák 95
százalékában volt szélessávú internet.

Eléggé eltérő, hogy hány diákra jut egy számítógép.
Dániában, Nagy-Britanniában és Luxemburgban 3,8 és 5,5 közötti ez a
szám, míg Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában és
Görögországban 19. Magyarország a 9-es mutatóval a középmezőnyben
foglal helyet, és ezzel valamivel jobbak vagyunk az EU-átlagnál. Sokkal
kedvezőtlenebb a kép, ha a tanításhoz számítógépet használó tanárok
arányát vizsgáljuk: a britek 96 százalékos, a dánok 95 százalékos, a
svédek és a hollandok 90-91 százalékos mutatója mellett nagyon alacsony a
magyarországi 43 százalék, amivel csak Lettországot és Görögországot
előzzük meg.