Magyarországon
1987 óta a szegények száma megkétszereződött. Közülük is a gyermekek
vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben.
(Forrás:
Népszabadság)
A gyermekszegénység
mérsékelésére indított terv július óta kormányprogramként a gyakorlatban
bizonyíthat. Ferge Zsuzsa, a program irányításával megbízott szakember
szerint a Gyermekszegénység elleni nemzeti program (GYENP) főbb céljai
akkor érhetők el, ha nem a legszegényebb társadalmi csoportokat
próbálják megcélozni, hanem nagyobb kategóriában gondolkodnak.
Ugyanakkor modellkísérletüket az egyik legszegényebb kistérségben
végzik.
A szécsényi
gyermeksegélyprogram 13 település húszezer lakosát érinti. A térségben
az országos átlag kétszerese a szegénységi arány, az iskolák tanulói
között 30 százalék cigány származású. Ferge Zsuzsa szerint az eltelt
három hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy „kiáltó szükség” van a
bölcsődei gondozás kiterjesztésére, hogy a szülők dolgozhassanak. Két
falu összefogott, hogy helyet adjanak egy bölcsődének. A serdülő
korosztály körében a szabadidő eltöltésének megszervezése a kulcskérdés,
mert iskola után a fiatalok nem tudnak magukkal mit kezdeni. Kiderült,
hogy nagy az igény a védőnői, speciális pedagógiai, fogászati és
nőgyógyászati szolgáltatásokra.
– Az
emberek megszokták, hogy bajok vannak, de nem beszélnek róluk – mondta
lapunknak Ferge Zsuzsa, akinek tapasztalatai szerint gyakran elég egy
levél például a Volánbusz helyi képviselőjéhez, hogy a járatok
menetrendje változzon. Ezért, bár kevésnek tűnik a szécsényi programra
szánt húszmillió forint, a kezdeményezés sikere inkább a lakosok
szemléletváltásán múlik, mint az anyagiakon.
A programban részt vevő szakemberek azt remélik, hogy
2007-ben az Országgyűlés is elfogadja a gyermekszegénység elleni, 25
éves programot.