Egy
magyar kutatócsoport rövidesen megkezdi Széchenyi Pál kalocsai érsek
Nagycenken található múmiájának természettudományos
vizsgálatát.
(Forrás: Népszabadság)

Ma, a magyar tudomány napján Győrött bejelentik:
háromdimenziós szoftvert fejlesztenek ki az emberi arc számítógépes
rekonstrukciójára.

Hamarosan
vizsgálni kezdik a Vácon 1994-ben megtalált múmiákat, s elemezni
kezdenek más, különböző korokból származó, kóros elváltozásokat mutató
embericsont-maradványokat is. Ez utóbbiak keretében a legkorszerűbb
radiológiai eszközökkel, szövettani elemzésekkel vizsgálják meg jövőre
Széchenyi Pál kalocsai érsek múmiáját. Mindezt annak az együttműködésnek
a keretében teszik, amelyet a magyar tudomány napján, ma antropológiai,
orvostudományi és műszaki kutatásokra kötnek győri és budapesti
múzeumok, kórházak, klinikák, egyetemek, akadémiai laborok és tudományos
intézetek.

Széchenyi Pál – akit
1704-ben azzal bízott meg a bécsi udvar, hogy közvetítsen a császár és a
kurucok között – a nemzeti zarándokhelynek számító nagycenki
mauzóleumban, egy nyitott tölgyfa koporsóban pihen.

– Halála kapcsán felmerült az arzénmérgezés gyanúja, a
tudományos vizsgálat eredménye ezt a feltételezést is cáfolhatja vagy
megerősítheti – mondta el Kristóf Lilla Alida antropológus, a kutatás
vezetője és az együttműködés kezdeményezője. A szakember szerint ma még
az sem tudható, hogy Széchenyi Pál természetesen mumifikálódott-e, vagy
pedig mesterséges módon.

A múmia
vizsgálata a történelem- és az orvostudomány számára is fontos
ismereteket tárhat fel. Az antropológus – aki az egyik szakembere a váci
múmiák vizsgálatának – hangsúlyozta: a különböző betegségek koronkénti
előfordulása, természete, az emberi szervezet védekezésének folyamata,
ennek változásai is tetten érhetők a különböző elemzésekkel. A jelenleg a
győri Xantus János Múzeumban dolgozó antropológus példaként említette: a
váci múmiák között találtak egy, a XVIII. században szokatlanul magas
életkort megélt, 95 éves nőt, aki tbc-s volt. A nagycenki múmia
radiológiai és szövettani vizsgálatánál a tudományos kutatást
engedélyező család kérésére mindvégig jelen lesz a püspöki hivatal
képviselője is. A CT- és röntgenfelvételeket Budapesten készítik
el.

A Győr-Moson-Sopron Megyei
Múzeumok Igazgatóságának összefogásával neves szakemberekből létrejött
csoport tevékenységének legösszetettebb része Kristóf Lilla Alida
szerint az arcrekonstrukció módszertani fejlesztése. Feltárják az
arccsontok és az arc lágy részeinek variációi közötti öszszefüggéseket.
Ezekre a felismerésekre alapozva háromdimenziós virtuális
arcrekonstrukciós szoftvert szeretnének
kifejleszteni.

– Ennek a munkának az
eredményeit az orvostudomány is felhasználhatja, például a plasztikai
sebészetben – magyarázta az antropológus. A szoftver ugyanakkor jelentős
mértékben segítheti az igazságügyi orvos szakértők munkáját is. A
bűncselekmények vagy balesetek következtében felismerhetetlenné vált
emberek azonosítása is könnyebbé válhat általa. A szoftver
kimunkálásában részt vesznek a győri Széchenyi egyetem és más
felsőoktatási intézmények informatikusai.

A váci múmiákat a Magyar Természettudományi Múzeumban
őrzik. A leletegyüttesre a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett
felújítása során bukkantak. A csaknem kétszáz éve érintetlen koporsókból
265, természetes úton, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott emberi
maradványokat tárták fel. Konzerválásuk után megkezdődött a múmiák
tudományos vizsgálata, amelynek során kiderült, hogy az elhunytak nagy
része tbc-vel fertőzött.