Januártól
nem kell nyilvántartást vezetniük a pedagógusoknak arról, hány órát
töltenek otthon dolgozatjavítással vagy felkészüléssel. A szaktárca
szerint eddig se kellett volna, csak a jogszabály volt
félreérthető.
(Forrás: Népszabadság)

Januártól nem kell rögzíteniük az iskolán kívüli
végzett munkájukat a pedagógusoknak: vagyis például a dolgozatjavítást
vagy az órákra való fölkészülést – így tervezi módosítani az idén
szeptemberben életbe lépett szabályozást az oktatási tárca. Ezzel a
pedagógusok adminisztrációs terheit kívánják csökkenteni – mondta el
lapunknak Arató Gergely oktatási államtitkár.

A két hónapja kiadott szabályok szerint kéthavi
bontásban munkaidő-nyilvántartást kell vezetniük a pedagógusoknak,
amelynek „tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő
keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási
intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott
feladatokat”.

A pedagógusok ezért
szeptember óta szorgalmasan töltögetik ki a táblázatokat. „Tanóra: 5
óra, fénymásolás: 15 perc, korrepetálás: 1 óra, felkészülés: 1,5 óra,
adminisztráció: 15 perc” – olvasható például az egyik kispesti általános
iskola tanárának hétfői napjánál. Értelmét ugyanakkor nem látják a
tanárok. „Ha az a cél, hogy kimutassuk: a pedagógusok is dolgoznak napi 8
órát, akkor azt papíron bárki be tudja bizonyítani, hiszen
ellenőrizhetetlen. Aki ennél kevesebbet dolgozik, úgysem fogja
bevallani” – mondja a kispesti pedagógus, aki egyébként saját
nyilvántartása szerint a 41. héten például 47,5 órát
dolgozott.

Hiába szerepel azonban a
munkaidő-nyilvántartásban a megengedett heti 40 óránál több munkaóra,
túlóradíj az otthoni dolgozatjavításért, a fénymásolásért vagy az órákra
való készülésért nem jár. Így ez a nyilvántartás csak növeli a tanárok
adminisztrációs terheit. A pedagógusok szerint azonban nem is ez a
legnagyobb baj, hanem az, hogy azt sugallja a társadalom többi tagjának,
a diákoknak és szüleiknek, hogy a tanárok nem dolgozzák le a heti 40
órát, ezért kell őket ilyen szigorúan ellenőrizni. Ez pedig tovább
rombolja a pedagógusok amúgy sem túl magas
megbecsültségét.

Az otthoni
dolgozatjavítást és a hasonló tevékenységeket egyébként nem minden
iskolában rögzítik, másképp értelmezik ugyanis a rendelkezéseket. Arató
Gergely is elismeri, hogy félreérthető a jogszabály megfogalmazása. A
dolgozatjavítást például szerinte eddig sem kellett nyilvántartani. A
jogszabályt ezért várhatóan decemberben módosítják: egyértelművé teszik,
hogy a szervezett iskolai foglalkozásokon túli munkavégzést nem kell
nyilvántartani.

A szabályozásnak
egyébként az államtitkár szerint az a célja, hogy a pedagógusok által
elvégzett kötelező feladatokat – a tanítási órákat, a korrepetálást, a
tehetséggondozást – az eddigieknél részletesebben rögzítsék. – Eddig, ha
egy pedagógus egygyel több tanítási órát dolgozott le egy héten, mint
amennyi kötelező, akkor túlóradíjat kapott. Ha viszont a következő héten
eggyel kevesebb órája volt, nem történt semmi – fogalmazott Arató
Gergely.

A kéthavi bontásban
vezetett munkaidő-nyilvántartás viszont ezt kiegyenlíti, hiszen mindkét
hétre az előírt óraszám jön ki, így a pedagógus nem kap túlóradíjat.
Ráadásul szeptember óta csak akkor jár túlóradíj, ha a munkáltató által
elrendelhető heti két túlórát ledolgozta a pedagógus. Ehhez pedig pontos
nyilvántartás kell – közölte az államtitkár. Azokat a feladatokat
tehát, amelyekért a pedagógus díjazást kap, továbbra is rögzíteni kell
majd.