Mit ér a gyerek, ha egyházi iskolába jár? - Történelemtanárok EgyleteTörténelemtanárok Egylete

Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Mit ér a gyerek, ha egyházi iskolába jár?
2006. november 14. kedd, 0:00

Egyelőre csak jelek utalnak arra, hogy az egyházak által fenntartott intézmények finanszírozásában változások lesznek. (Forrás: Magyar Hírlap) A kormányfő felkérésére a magyar–vatikáni szerződés felülvizsgálatát végző hétfős bizottság már elkészítette javaslatait, de a részletek még nem ismertek. Egyelőre csak jelek utalnak arra, hogy az egyházak által fenntartott intézmények finanszírozásában változások lesznek. Az SZDSZ régóta módosítást követel, az államfő egy hete a Vatikánban azt mondta: semmi sem változik érdemben. A köztársasági elnök kijelentését árnyalhatja, hogy a kormány állítólag valóban nem akarja a szerződést újratárgyalni. Néhány ponton azonban biztosan lesznek változások, hiszen a kabinet folyamatosan egyeztet az egyházi vezetőkkel. A katolikusok már jelezték is, hogy az eddig általuk megismert finanszírozási irányelvek szerint hátrányba kerülnének intézményeik, ezért tiltakozni fognak a diszkrimináció ellen. A kabinet állítólag arra készül, hogy lefaragja a kiegészítő hozzájárulást, amelyet a kiszámolása miatt korábban is sokszor többen bíráltak. Az első Gyurcsány-kormány idején nagy vita folyt arról, több vagy kevesebb pénz jut-e az egyházi iskoláknak. Volt, aki úgy érvelt, hogy az ország szegényebb megyéiben, ahol az önkormányzatok nehezen teremtik elő a kiegészítő támogatásokhoz szükséges pénzt, sokkal jobban járnak az egyházi iskolák, amelyek automatikusan megkapják azt az államtól. Az egyházak – saját számításaik alapján – viszont úgy vélték, hogy az egyházi iskolák jóval kevesebb pénzhez jutnak, mint az államiak. Az oktatási tárca a tavalyi tüntetések idején úgy számolt: egy egyházi iskolába járó diákra évente hetvenezerrel jut több a költségvetéstől, mint a más iskolába járó társaira. Ezzel szemben az egyházak szerint valójában húsz százalékkal kevesebb pénzből kellett gazdálkodniuk iskoláiknak, mint az önkormányzatiaknak. A vatikáni szerződéssel kapcsolatban a hitéleti támogatás kérdése a másik vitás pont, de olyanok is vannak, akik az egész szerződés alkotmányosságát megkérdőjelezik, mondván: sérül az egyház és az állam szétválasztásának elve, és hosszú távon nem tartható, hogy az ateisták a jelenlegi mértékben finanszírozzák az egyházakat. Ennél a pontnál kerül elő az az érv, amely szerint az utolsó hivatalos mérésnél az emberek csaknem 75 százaléka azt vallotta, hogy valamelyik történelmi egyház híve. Csanády Márton szociológus, oktatáskutató szerint ugyanakkor a vitának elsősorban nem is egyházakról és iskolákról, hanem a gyerekekről kellene szólnia. Arról, hogy milyen gondokat okoz a közoktatás területén, hogy a kiegészítő támogatás utófinanszírozása miatt az egyházi iskolák minimum egy évvel később jutnak a nekik járó összeghez, amely az infláció miatt ráadásul eleve kevesebbet is ér. Az 1997-ben tető alá hozott vatikáni szerződés rendre legnagyobb vitát kiváltó eleme, hogy kimondja: az egyházi iskolák ugyanolyan pénzügyi támogatást kapnak, mint az állami vagy önkormányzati intézmények. Az egyházi iskolák azonban máshonnan kapják a pénzüket, mint az önkormányzatiak. Az állami normatívák ugyanis – amelyeket minden iskola diákonként megkap – a költségeknek csak körülbelül a kétharmadát fedezik. A maradék egyharmadot a fenntartótól, vagyis tösbbnyire az önkormányzattól kapják az iskolák, ez szintén állami pénz. Az egyháziak viszont a kiegészítő támogatást is az államtól kapják, de csak az után, hogy kiderült, az előző évben mennyit költöttek egy-egy diákra az önkormányzatok – mondta lapunknak a kutató. Hozzátette: korábban nem volt gond a kötelezően előírt egyeztetéssel, tavaly óta azonban formálissá vált, az idén pedig már el is lehetetlenült, hiszen a kormányzat illetékesei akkor ültek le tárgyalni a pénzekről, amikor a támogatást meghatározó zárszámadási törvény módosítására már lehetőség sem volt. Ekkor derült ki az is, hogy egy számolási hiba miatt az egyházi iskolák csak az általuk igényelt összeg töredékét kapták volna. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége tiltakozik a tavalyi költségvetés teljesítéséről szóló törvény ellen, amely nem biztosítja a törvény szerinti szektorsemleges finanszírozást, ezáltal az egyházi fenntartásban működő közoktatási intézmények diákjait és azok családjait megkülönböztetetten hátrányos helyzetbe hozza. A református egyház, tekintettel az ország gazdasági helyzetére, megérti, ha a kormánynak nem áll módjában törvényes fizetési kötelezettségeinek azonnal eleget tenni. Azt azonban nem fogadja el, ha a törvényes kötelezettséget sem hajlandó elismerni, és ezt üres egyeztetésekkel és időhúzással próbálják helyettesíteni.
Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít! Vissza