Az ELTE
Bölcsészkara végzett az élen az Országos Felsőoktatási Információs
Központ (OFIK) és a HVG által összeállított egyetemi-főiskolai
rangsorban.
(Forrás: origo)

Őrzi
vezető helyét az ELTE a felsőoktatási intézmények között: a szerdán
megjelent Felsőoktatási Rangsor 2006 összesített első helyét ugyanis az
ELTE Bölcsészkara foglalja el. Második helyen található a BME
Természettudományi Kar, míg a harmadik helyen az ELTE Állam- és
Jogtudományi Kara végzett. Az eredmény nem meglepő: tavaly ugyan még nem
készült átfogó rangsor, az idei dobogós karok azonban már akkor
megnyerték a képzési területek szerinti saját
kategóriájukat.

Az idei abszolút
rangsor, amely a HVG Diploma 2007 mellékletében jelent meg, két listából
áll össze: az oktatók és a hallgatók minőségét vizsgáló
összesítésekből. Az oktatóknál az egy óraadóra jutó hallgatók száma, a
minősített oktatók száma és aránya számított, a hallgatóknál pedig az
intézményekbe nyelvvizsgával felvettek aránya, a köztük lévő
OKTV-helyezettek száma, az adott karon tanuló doktoranduszok, valamint a
PhD-fokozattal rendelkezők száma volt fontos. Az idén harmadik
alkalommal kiadott ranglista átfogóan vizsgálja a felsőoktatást, a
felvételi követelményektől a hallgatói elégedettségen át egészen a
diploma hazai és nemzetközi piacképességéig.

A rangsorok némiképp változást mutatnak tavaly óta: a
tudományegyetemi karok 2005-ben is az elsők között voltak, de idén ők
lettek az abszolút elsők. Javult a helyezése néhány újabb alapítású
intézmény, mint a Pázmány vagy a Károli karainak, s némileg hátrébb
rangsorolódtak a főiskolák.

A lista
az intézményeknek is meghatározó lehet: jövőre ugyanis az oktatási tárca
aszerint osztja majd el az államilag finanszírozott helyeket, hogy
melyik karra/képzésre hányan jelentkeztek első helyen. A rangsorban
elért előkelő helyezés tehát több államis hallgatót, így több támogatást
hozhat az intézményeknek.

A jó
eredmény azonban nem minden: a kiadvány megvizsgálta a diplomások
munkához jutási esélyeit is. Ezek alapján elmondható, hogy az első három
helyezett karból egyedül a BME végzősei lehetnek biztosak abban, hogy
képzési területüknek megfelelő munkát kapnak. 

A bölcsészek száma például az
elmúlt 16 évben ötszörösére nőtt, annak ellenére, hogy elhelyezkedési
lehetőségeik nem bővültek. Ezért egyre gyakoribb, hogy az ezen a
területen végzettek olyan munkát végeznek, amihez eddig jellemzően nem
volt szükség diplomára. Túlkínálat alakult ki jogászokból is, ahol már
csak alapos szaktudással, nyelvismerettel és alkalmazkodóképességgel
mehet biztosra a munkakereső. Az eredmények azt mutatják, hogy a jogi
pályán a munkáltatók a legmagasabbra az ELTE jogi karán szerzett
diplomát értékelik.

A felmérés
szerint az agrárhallgatók elhelyezkedési esélyei nagyban függnek a
képzésük irányától: míg például az agrármérnökök nehezen találnak
munkát, az erdőmérnökök a munkaerő-hiány miatt könnyen
elhelyezkedhetnek, igaz, ehhez vállalniuk kell az országon belüli
rugalmas mozgást.

A gazdálkodási
pályán végzettek zömét multinacionális cégek keresik, a KSH felmérései
alapján pedig az egyik legjobban fizető terület a pénzügy. Itt a rangsor
szerint sokkal inkább a diploma megléte a fontos, nem annak helye vagy
eredménye. Hasonló a helyzet az informatikusokkal is, ők szinte bárhol
el tudnak helyezkedni – írja a tanulmány.

A legjobban teljesítő hallgatókért a cégek
versenyeznek, nemritkán már harmad-negyedévben elhalásszák őket
gyakornoki vagy részmunkaidős állásba. Nagy a presztízse a műszaki
képzéseknek is, a hazai és nemzetközi piacon az egyik legkeresettebb az
ilyen diploma – ezekre a képzésekre nem ritka az ötszörös túljelentkezés
sem. Az eredmények szerint a munkaadók fele a BME-ről vár embereket, és
elmondható, hogy az egyetemeket előnyben részesítik a kisebb
főiskolákkal szemben.

A tanulmány
szerint az orvosi pálya vegyes képet mutat: bár az elöregedés és a
tehetséges fiatalok külföldre vándorlása munkaerőhiányhoz vezet, a
beiskolázottak száma nem nő. A munkáltatók a felmérés szerint örülnének,
ha a friss tehetségek itthon maradnának, nem látnak nagy különbséget
viszont a végzés helyében.

Bár a
természettudományi képzésnek jó a nemzetközi híre, a karok nincsenek jó
anyagi helyzetben, és nem is annyira népszerűek – a 20 legnépszerűbb
képzés között már évek óta nincs természettudományi jellegű – derül ki a
tanulmányból. Annak ellenére, hogy hirdetésekben kevés ilyen
végzettségű embert keresnek, az utóbbi évek egyik legjobban jövedelmező
szakmája lett a vegyész, ahol az itthoni elhelyezkedés is biztosított –
írja a tanulmány.