• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Páratlan régészeti kincsek a Tisza mentéről
2006. november 16. csütörtök, 0:00

A
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nevet viselő nagyszabású vízügyi
beruházáshoz kapcsolódó ásatás eredményeit összegezték a Magyar Nemzeti
Múzeumban tartott sajtótájékoztatón.
(Forrás: Múlt-kor)

A feltárások nyomán napvilágra kerültek a
középső Tisza-vidék több ezer éves történetének páratlan leletei.
Tartson velünk, és fedezze fel az egyedülálló régészeti kincsek
titkait!


Már a munkálatokat megelőző
terepbejáráson egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy óriási munkálatok
várnak a régészekre a kijelölt 500 ezer négyzetméteren, ugyanis a
felszínen talált leletek és a megfigyelt jelenségek évezredes
lakottságra utaltak. A Tisza bal partja mentén húzódó, haránt irányú
dombhátakkal tagolt, az áradásoktól védett, de a folyóhoz közeli terület
az őskortól kezdődően ideális élettérnek bizonyult.


A tiszaroffi tározó gátjának nyomvonalának csaknem 15
km-es sávján a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti
Múzeum régészei összesen 17 lelőhelyen végeztek megelőző régészeti
feltárást. A helyszín kíváló terepnek bizonyult, hogy a régészhallgatók
gyakorlati ismeretekre tegyenek szert.


Az objektumok közül kiemelkedett a Tiszagyenda
határában egy avar szolgálatban álló gepida nemzetségfő sírja, amelyet a
régi Tisza egyik holtágának medrében találtak. Ugyanitt, egy másik
felület leletei népek keveredéséről tanúskodtak. Tiszabő mellett
egyedülálló csonkolt, illetve feldarabolt holttesteket rejtő temetkezést
tártak fel. A szolnoki régészek is szép eredményekkel zártak. Egyrészt a
Bivaly-tónál megtalálták az egyik leggazdagabb rézkori, 79 sírból álló
temetőt, másrészt egy kora újkori kincsleletet hoztak a napvilágra. Ez
utóbbinál nagy segítségükre volt a fémkereső, illetve a geomágneses
mérések.


Az ELTE Régészettudományi
Intézete Rákóczifalván végzett munkálatokat. Az intézmény munkatársai és
hallgatói a nyomvonal dél-keleti szakaszán található 8 lelőhelyen
dolgoztak mintegy 176 851 négyzetméteren.


A munkálatok persze nem voltak mentesek a problémáktól
sem: beszámoltunk róla, hogy az ásatásokat, sőt a több tonna lelet
raktározását is az állam fizeti, és ez rendkívül megdrágítja, illetve
olykor le is lassítja az építkezéseket. Emellett egy darabig probléma
volt a leletmentés finanszírozásával is, ám mostanra úgy tűnik
rendeződött a helyzet.


Tovább a
Múlt-kor képes beszámolójához

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017