Tyúk és
biciklilopás, erőszak és obszcenitás – sorolja a roma óvodások
„élményeit” egy szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent díjnyertes
pályamunka szerzője.
(Forrás: HVG)

Roma oktatási szakemberek szerint a cikk mélyen sértő
és előítéletes. A periodika szerkesztője bár elismeri ennek lehetőségét,
azt mondja: a szerzőt a jó szándék vezette.

A Cigány gyermekek élményei-játékai című cikk az Óvodai
nevelés szakfolyóirat legutóbb kiírt „Játszani jó” pályázatának
díjnyertes munkája. A kiírásra érkezett több mint hetven dolgozat közül
választotta ki a tíz szakemberből álló zsűri. A cikk egy
játék-módszertanon keresztül mutatja be „a cigány gyerekek” élményeit,
példákkal bemutatva. A felsorolt öt példából kettőben a roma gyerekek
illetve a szüleik lopnak, a harmadikban szatyornak használják a
babakocsit, az utolsó kettőben pedig a gyerekek verekednek, obszcén
dolgokat mutogatnak. Ráadásul az egyik nevesített gyerek
büdös.

A szerző megállapításai
szerint a romák „szeszélyesen, és más normák szerint” nevelik a
gyerekeiket, a csecsemőket akkor is „csecsre teszik”, ha nyilvános
helyen vannak, a roma óvodások „érdeklődése szűk keretek között mozog”,
és „nagyon sajátos ingerek indítják játékra, tevékenységre”. Ezen kívül a
cikkíró többször is kifejti, hogy a roma gyerekek „mások”, mint a nem
romák. A cikk ezután módszertani ötleteket ad a velük való bánásmódra,
amelynek célja a szerző szerint elfogadtatásuk a többi
gyerekkel.

Roma oktatási szakemberek
szerint a cikk mélyen sértő, és előítéletes képet fest a cigányokról.
Az Oktatási Minisztérium tanácsadója és volt integrációs biztosa szerint
az írás minden jó szándéka ellenére is csak arra alkalmas, hogy a még
nyitott óvónők fejében is sztereotípiákat és előítéleteket erősítsen
meg. Daróczi Gábor szerint a mű szellemisége ilyen irányú törekvése
ellenére sem az integrációt, hanem épp az ellenkezőjét szolgálja azzal,
hogy általánosít, és a roma és nem roma gyerekek közti különbséget
próbálja bizonygatni.

A szerző úgy
véli: cikke nem előítéletes. Tóthné Pápai Mária szerint a valós élet
írta a példáit. Az óvónő azt mondja: egyebek mellett azt szemlélteti
dolgozata, hogy a játék során a gyermekek „kidolgozhatják magukból”, ami
helytelen, mint például a tyúklopás szokása.

A pályázat bíráló bizottságának elnöke szintén tagadja,
hogy a díjnyertes munka előítéletes vagy sztereotíp lenne. Kovácsné
Bakosi Éva szerint gyűjtik a tapasztalatokat a roma gyerekek
neveléséről, hogy megtalálják a legmegfelelőbb utat, de nem jó
elhallgatni a felmerülő problémákat, mert azok hatnak a többi gyerekre
is.

A periodika szerkesztője azt
közölte: az írás módszerét, szakmai megközelítését jónak tartották,
ugyanakkor elismerte, hogy a cikket egyesek sértőnek érezhetik. Zsoldos
Júlianna hozzátette: már tíz éve folyamatosan közölnek a roma gyerekek
neveléséről sorozatokat és volt közöttük kritikusabb hangvételű is.
Elmondása szerint a folyóirat tavalyig minden évben kapott támogatást az
oktatási tárcától, legutóbb egymillió forintot. Daróczi Gábor annak
örülne, ha a lapban megjelennének olyan művek is, amelyek nem a romák-és
nem romák közti különbségeket nagyítják fel. A szerkesztő erre úgy
reagált: szívesen látják a válaszcikkeket.

Idézetek a cikkből

„Lajos és Dávid összefogódzva járkálnak a
csoportszobában. Egy idő után az óvó néni kíváncsiskodik: Mit csináltok?
Megyünk tyúkot lopni”(…) Pedig a fiúk csak az másolták, amit otthon, a
szomszédban, az utcán láttak és hallottak.”

„Nehezen érti meg, miért nem örül az óvó néni annak,
hogy „Az apukának sikerült príma biciklit lopni, aminek az anyukám is
örült.”

„A cigányok alapvetően
családcentrikusak, gyermeknevelési módszereikre azonban a
következetlenség jellemző. Éhes a csecsemő? Csecsre teszik, még akkor
is, ha nyilvános helyen vannak, hiszen a gyerek éhes. Szeretettel, de
szeszélyesen és más normák szerint nevelik őket.”

„Az óvodába érkező cigány gyermekek mást nem ismernek,
mint amiben élnek, érdeklődésük is szűk keretek mozog, mert még nem
ismerik a „másik világot.”

„Teregesse a babaruhákat a székek támlájára, terítsen
meg a szőnyegen, takarításkor fordítsa fel a babaszobát, ropjon
cigánytáncot, de lássa azt, hogy a dajka néni ruhaszárítóra tereget,
gyakorolja mindennap a kulturált étkezést, és hogy rendet teszünk magunk
után.”