Szenzációs
tudományos leletre bukkantak 1994-ben a váci Fehérek templomának
felújításakor. A múmiákat bemutató dokumentumfilmet decemberben tűzi
műsorára a Magyar Televízió.
(Forrás: HVG)

Szenzációs tudományos leletre bukkantak 1994-ben a váci
Fehérek templomának felújításakor. A kriptában talált, több szerencsés
tényező kapcsán meglepően épen maradt 265 múmia vizsgálata számos
érdekes információt szolgáltat a történészek, az antropológusok és az
orvostudomány számára. A múmiákat bemutató dokumentumfilmet decemberben
tűzi műsorára a Magyar Televízió.

A
Tálas Péter rendezésében készült Időutazók című tudományos alkotás egy
éven át kísérte figyelemmel a feltárást, illetve az azt követő különféle
vizsgálatokat. A dokumentumfilm nézői megtudhatják, miként fedezték fel
1994-ben a Fehérek templomának felújításakor 265 váci polgár
maradványait. A díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptában
1674 és 1838 között élt váciak hevertek.

A múmiákat az egyiptomi leletektől eltérően nem
balzsamozták be, vagyis nem szándékosan konzerválták őket az utókor
számára. A leletek számos tényező összejátszása kapcsán maradtak fenn
viszonylagos épségben. A kriptában uralkodó viszonylag állandó, 8-11
Celsius-fokos hőmérséklet, a megfelelő relatív páratartalom és
légnyomás, valamint a két kürtő által biztosított szellőzés mind
hozzájárult a természetes mumifikálódáshoz. Tudományos szempontból
kifejezetten szerencsésnek mondható, hogy a testeket fenyőfából készült
koporsókba helyezték, amelyeket faforgáccsal béleltek ki. Ez egyrészt
elősegítette, hogy a testek nem indultak oszlásnak, hanem lassan
kiszáradtak, valamint a fenyőben található hatóanyagok elpusztították az
oszlást elősegítő gombák elszaporodását.

A 107 női, 119 férfi és 38 megállapíthatatlan nemű
múmia több szempontból is érdekes a tudomány számára. Az Időutazókban
megszólaló Dr. Pap Ildikó, Dr. Szikossy Ildikó és Dr. Kustár Ágnes
antropológusok, valamint Dr. Nagy Károly víruskutató számos vizsgálatot
végeztek el a maradványokon. Tudományos szempontból nagy jelentősége
van, hogy a váci plébánia anyakönyveiből kideríthető volt, hogy mely
személyekről van szó, sok esetben haláluk és családi körülményeik is
ismertek. Ez utóbbi tényező azért is lényeges, mert több esetben ma is
élő rokonság is felkutatható volt, amely bizonyos genetikai kutatásokban
fontos szerephez jutott.