A
zeneipar hiába próbál harcolni a különböző előadóművészek és zenészek
műveinek védettségét garantáló határidők meghosszabbításáért, a brit
kormány a kérdésben hajthatatlan.
(Forrás: SG)

A Brit Zeneipari Szövetség (BPI) és számos zenész,
köztük például Cliff Richards azt próbálják már hónapok óta elérni, hogy
a zeneszámok szerzői jogi védettségi határidejét hosszabbítsák meg a
jelenlegi 50 évről 95 évre. A brit kormány által felállított szakértői
bizottság tagjai szerint azonban erre semmi szükség nincs, a kérést
semmilyen ésszerű indokkal nem lehet alátámasztani. A szakértői
bizottságot Andrew Gowers, a tekintélyes Financial Times egykori
főszerkesztője vezeti.

Amennyiben a
brit kormány is elfogadja a szakértői bizottság érveit, akkor Sir Cliff
Richards zenei albumai 2008 után szabadon letölthetők, másolhatók és
meghallgathatók lesznek. Mindez azt jelenti, hogy például a Beatles
dalai esetében is 2013 után ilyen tekintetben szabad lesz a vásár. A
szabály ugyanakkor nem vonatkozik a zeneszerzőkre, az ő műveik esetében
ugyanis a védettség a megjelenés utáni 70 évre terjed
ki.

Ugyan a BPI kiadott egy
tanulmányt, amiben a határidő meghosszabbítása mellett, míg az Open
Rights Group (ORG) nevű brit csoport a saját anyagában éppen ez ellen
kampányol, de a szakértőket egyik oldal érvei sem hatották meg. A BPI
többek között azzal indokolta a kérést, hogy a befolyó bevételekből
egyengetni lehetne a fiatal művészek pályáját, míg az ORG szerint ezek a
pénzek csak tovább hizlalnák a zenei kiadók amúgy is vaskos
bankszámláját.

A zeneipar a
következő években akár milliárdos nagyságrendű bevételkiesésre számít,
ráadásul a brit kormány döntése akár precedensértékű is lehet és
teljesen új helyzetet teremthet az európai zenepiacon. A lobbiharc
egyébként világszerte erősödik, Európában ugyanis amerikai, ausztrál
vagy török kollégáikkal szemben hátrányos helyzetben vannak az előadók.
Az Egyesült Államokban a szerzői és kiadói jogi védettség egy zeneszám
esetében 95, míg Ausztráliában és Törökországban 60 évre
szól.