Nem
alkotmányellenes a külön díjazás nélküli munka elrendelése a pedagógusok
számára – így döntött tegnap a taláros testület.
(Forrás:
Népszabadság)

Nem alkotmányellenes
az a rendelkezés, amely szerint a munkáltató külön díjazás nélkül heti
két óra többletmunkát rendelhet el a pedagógusok számára – így döntött
tegnap az Alkotmánybíróság (AB). A testület véleményét az idén ősszel
kérte ki a két pedagógusszakszervezet. Az AB a határozat indoklásában
rámutatott: az alkotmány hivatkozott pontjának értelme nem az, hogy
„bármely munkáltatónál alkalmazott minden munkavállalónak azonos
munkáért azonos bért kell kapnia”. A pedagógusok munkavégzésére
vonatkozó szabályozásnak a többi munkavállalóra vonatkozótól eltérő
sajátosságai vannak. Ezek alapján pedig nem állapítható meg a vitatott
rendelkezés alkotmányellenessége.

A
testület ugyanakkor – formai okok miatt – megsemmisítette a törvény
mellékletének azt a rendelkezését, amely azt szabályozta, hogy a
pedagógusok kéthavi munkaidőkeretébe mely, tanításon kívüli
tevékenységeket lehet beszámítani. A bírák szerint itt nem volt
egyértelmű, hogy ezt a jogalkotó csak 2007. szeptember 1-jétől, vagy már
a 2006-2007-es tanévtől akarta-e életbe léptetni. Ezért azt visszaható
hatálylyal megsemmisítették. Bihari Mihály, az AB elnöke hangsúlyozta: e
rendelkezés nem alkotmányellenes, hanem a hatályba léptetés a
jogbiztonságot sértette volna.

Mindez a pedagógusok számára tehát annyit jelent, hogy
díjazás nélkül továbbra is elrendelhetik számukra a heti két óra,
tanítási órán kívüli többletmunkát. Arató Gergely, a szaktárca
államtitkára szerint abban sincs változás, hogy ezt hogyan számítsák be a
kéthavi munkaidőkeretbe – ezt ugyanis a törvény egy másik pontjában is
szabályozzák: ott egyértelműen 2006. szeptember
1-jétől.

Az AB tegnap más ügyekben
is döntött. Alkotmányosnak találta a közszférában foglalkoztatottak
jogviszonyáról szóló jogszabályokat módosító törvényt – egy rendelkezés
kivételével. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvény egyik rendelkezését
megsemmisítették. Így 2007. január 1-jén nem lép hatályba az a
szabályozás, amelynek alapján minden további körülmény vizsgálata nélkül
felmenthető lett volna az, aki szolgálati nyugellátásra jogosultságot
szerzett. A határozat indokolása szerint a rendelkezés azért
diszkriminatív, mert lehetőséget teremt a nyugdíjba
kényszerítésre.

Elengedhetetlennek
tartja az oktatási tárca a „még elégséges szolgáltatás” nyújtását a PDSZ
december 15-re tervezett kétórás figyelmeztető sztrájkja idejére. A
tárca leszögezi: a közoktatási törvény értelmében a nevelési-oktatási
intézménynek gondoskodnia kell a gondjaira bízott gyermekek, tanulók
felügyeletéről. Az óvodából, iskolából, kollégiumból tanítási napokon a
gyermekek, illetve a tanulók jogszerűen nem zárhatók ki. A tárca
felhívja a figyelmet arra: az oktatási intézmények teljes mértékben
felelnek az óvodai elhelyezéssel, a tanulói jogviszonnyal, a kollégiumi
tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért. Csak akkor
mentesülhetnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a kárt a működési
körön kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő – sztrájk azonban nem
tekinthető ilyen oknak.

A tárca
közölte azt is: egy pedagógus jelenléte szükséges valamennyi óvodás és
általános iskolás tanulócsoport szakszerű felügyeletéhez, a sztrájkról
pedig értesíteni kell a szülőket, és tájékoztatni kell őket az
igényelhető szolgáltatásokról. A tárca megjegyzi: aggályos, ha az
elmaradt tanítási órák pótlása a diákok többletterhelésével jár, és az
is, ha családjuk pihenőideje terhére történik.