A Kádár
rezsim vezető politikusai nem csak a hatalmat birtokolták éveken át,
hanem az ország legjobb vadászterületeit is.
(Forrás:
Múlt-kor)

A kormánytagok vadászatán
kívül külföldi vendégek is gyakran látogatták a magyar erdőt, a perzsa
sahtól Fidel Castro-n át a nepáli királyig, és Leonyid Brezsnyev is több
ízben is megfordult nálunk. Az úri sport népszerűségét a vadászatokon
megszülető politikai döntések fémjelezték.

A Kádár rezsim vezető politikusai nem csak a hatalmat
birtokolták éveken át, hanem az ország legjobb vadászterületeit is. A
kormánytagok vadászatán kívül külföldi vendégek is gyakran látogatták a
magyar erdőt, a perzsa sahtól Fidel Castro-n át a nepáli királyig, és
Leonyid Brezsnyev is több ízben is megfordult nálunk. Az úri sport
népszerűségét a vadászatokon megszülető politikai döntések
fémjelezték.

A vadászat úri sport
volt, nemesek, arisztokraták, királyok és uralkodók kiváltsága. A
világháború azonban a magyar vadállományt is megviselte, ezért 1945 után
a vadászat újraszervezett kereteket kapott. Létrehozták a vadállomány
helyreállításához szükséges úgynevezett kiemelt rendeltetésű
területeket, köztük Tildy Zoltán Köztársasági Elnök
protokoll-vadászterületeit, valamint olyan rezervátumokat is, amelyek a
vad, gazdasági hasznosítását és kutatási célokat szolgáltak. A kormány
vadászatai ez utóbbi helyszíneken zajlottak.

1950-ben a Gazdasági Főtanács kimondta, hogy Gyulaj,
Gemenc, Budavidék-Telki és Gödöllő kizárólag állami vadgazdaságok, ezzel
meg is születtek azok a központi egységek, melyekre később a
kormányvadászatok épültek. A kezdeti partizán jellegű vadászatoknak
1964-ben, az Egyetértés Vadásztársaság megalakítása vetett véget. A
társaság megítélése nem volt felhőtlen, a tagok kiváltságos helyzete
idővel ellenérzést szült a társadalomban, melyet az ellenzéki sajtó több
ízben meg is fogalmazott. A Magyar Nemzet 1983. május 19-i száma
például szóvá teszi, hogy az egészségtelenül megduzzadt vadállomány
mérhetetlen károkat okoz évről évre a mezőgazdaságnak, vagy hogy a
Budai-hegység háromnegyed része zárt terület, így a fővárosi tömegek
csak a közigazgatási határokon belül járhatják a
természetet.

Szemtanúk szerint a
vezetők kínosan ügyeltek a vadászat írott és íratlan szabályainak
betartására, de kiváltságos helyzetükből adódóan nem egy esetben
kivételt is képeztek azok alól. A vadászatok terítékkel és esti
vacsorával zárultak, ahol a kártya mellett a tánc is helyet kapott. De
nem csak az elvtársak ropták szívesen, egy ízben a perzsa sah is magyar
módra mulatott. Az egyetértés vadásztársaság visszásságait maga a
társaság is érezte, amit mi sem bizonyít jobban, mint saját vicclapjuk, a
Fácán Matyi. Ebben a többi között önmagukat, a mindenáron vadásztatást,
vagy az elkényelmesedett vadászatokat figurázták ki.

A Múlt-kor Történelmi magazin legújabb
adásában megtudhatja, hogy Brezsnyev egyik vadászata majdnem trgikus
véget ért, és az is kiderül majd, hogy miként mulattak a kommunista
vezetőkaz egész napi erdei kalandozás
után!

Múlt-kor Történelmi magazin
m1,
péntek, 22:30