A
komáromi erődrendszert közösen terjeszti fel a világörökségi listára a
Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság – közölte a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az MTI-vel csütörtökön.

A két állam a felterjesztést január 31-i határidővel
nyújtja be az UNESCO Világörökség Bizottságához. A dokumentum címe:
„Erődrendszer a Duna és a Vág folyók torkolatánál Komárno-Komárom
városokban” – olvasható a közleményben. A Világörökség Bizottság
előreláthatóan 2008 nyarán dönt a felvételről. A magyarországi erődök
2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a
Világörökségek Várományosi (Tentatív) Listáján.

A közlés szerint a világörökségi felterjesztést a
magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a szlovák
kulturális tárca képviseletében a két államtitkár, Arató Gergely és
Augustín Jozef Lang írja alá január 15-én Komárnóban. Az erődök műemléki
helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében komáromi Monostori
Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási
Kht. és a komárnói Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta
együttműködött.

A komáromi
erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna
jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A
Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori
szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek
távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a
hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végezte. Az erőd
földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és
eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati
tetteket idéznek.

A fejlesztés egyik
fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely
nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival,
rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával,
katonaéletével, hadikultúrájával is.

A közlés szerint Magyarország 1985-ben csatlakozott „a
világ kulturális és természeti örökségének védelméről” szóló, 1972-ben
született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc ,
közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel
szerepel a Világörökségi Listán. A magyar helyszínek közül jelenleg
Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és
történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az
Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés
Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park,
a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a
Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.

A KÖH közleménye kitér arra is, hogy a közeljövőben
kerül a kormány elé a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának
jelentése az elmúlt négy esztendő