Ilyenkor
még jobb képet mutat a bizonyítvány, nem szabad komoly tantárgyi
felvételivel terhelni a gyerekeket, viszont érettségiig megoldott az
iskoláztatás kérdése.
(Forrás: Magyar Rádió)

Lassan befejeződnek a középiskolai jelentkezések,
indulnak a felvételik. Sok szülő érdeklődik a nyolcosztályos gimnáziumok
iránt. Aki biztonságra törekszik, már ötödikben gimnáziumba irányítja a
gyermekét több okból is. Ilyenkor még jobb képet mutat a bizonyítvány,
nem szabad komoly tantárgyi felvételivel terhelni a gyerekeket, viszont
érettségiig megoldott az iskoláztatás kérdése.

Ugyanilyen jó a gyereknek is? Eléggé felkészültek a 10
évesek ahhoz, hogy komolyan jegyzeteljenek, kiemeljék a lényeget, és
önállóan tanuljanak? Várkonyiné Mihályi Anikó pedagógus úgy látja,
kellően érettek a diákjai a gimnáziumhoz. Sőt, ez talán még inkább
bátorítja őket, hogy merjenek önállóan gondolkodni, hogy ne a
tankönyvnek a szövegét adják vissza.

Az ötödik osztállyal felső tagozatba lép a kisdiák. Ha
gimnáziumba megy tovább, az is ugyanazt jelenti: több tananyag, nehezebb
órák következnek. A pedagógus szerint ezt is jól veszik a kicsik, bár
ez nagy mértékben gyerek-függő is. Van, aki nagyon érett erre, és van,
aki kevésbé. Tapasztalata szerint, ha a gondolkodásukat terelgetjük,
képesek arra, amit mi elvárunk tőlük. A kommunikációban viszont már lát
problémákat.

Összességében
elmondható, nagy az érdeklődés a szülők részéről a nyolcosztályos
gimnáziumok iránt. Azért így is kevesebb gyerek jut ilyen iskolába,
hiszen kevés a lehetőség, az ilyen iskola.

Korábban volt törekvés a nyolcosztályos gimnáziumok
megszüntetésére. Azt lehetett látni, hogy az általános iskolák felső
tagozatai veszélyben vannak azáltal, hogy jó néhány tanuló gimnáziumba
megy 5. osztálytól, ráadásul ezzel bizonyos átalakulás is létrejön a
tanulók között, annak alapján, hogy a jobb gyerekek mennek el az
osztályból. A rendszer egészét tekintve is vannak előnyei és hátrányai
is ennek a képzésnek.

Ezenkívül
amúgy is éles a szakaszhatár a negyedik évfolyam és az ötödik között –
hangsúlyozta Imre Anna tudományos kutató. Ezt a határt még élesebbé
teszi az, hogy úgymond középfokra lép, aki gimnáziumba megy át. Most a
legutolsó szabályozás ezt szeretné finomítani azzal, hogy az ötödik és
hatodik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatás számára 25-50
százalékban még teret kíván biztosítani. Tehát, hogy ne lépjen be
azonnal, ötödikben 100 százalékban a tantárgyi, szakrendszerű oktatás,
hanem ez tolódjon ki a hetedik évfolyamra. Ezzel kicsit a hat plusz
hatos szerkezet felé tolja el a rendszert. Ez előreláthatólag a
nyolcévfolyamos gimnáziumok számára is kötelező lesz 2008-tól, hogy ha
megmaradnak.