Óriási a
különbség egy nagyvárosi gyakorlógimnázium és egy kötelező beiskolázású
szakiskola tanulói között társadalmi hátterüket és az ebből következő
motiváltságukat illetően.
(Forrás. Népszabadság)

Az egyik iskolában a tanulók gyakran arra sem veszik a
fáradságot, hogy levetkőzzenek: kabátban várják ki a nap végét, és
látványosan végigunatkozzák az órákat. A másikban szívesebben töltik
egész napjukat. Az egyik iskola egy úgynevezett gyűjtőiskola, amely a
felvételinél nem tud válogatni a diákok között, a másikban viszont
válogatott diákok találkoznak válogatott pedagógusokkal. Az egyik iskola
ugyanis egy kötelező beiskolázást biztosító szakiskola: vagyis azokat a
diákokat is föl kell venniük, akik sehová nem jutottak be. A másik
pedig egy gyakorlógimnázium: itt szereznek gyakorlatot a leendő
pedagógusok.

A két intézménytípus
tanulóinak összetételében igen jelentős eltérés van mind a szociális
hátteret, mind az ebből következő motiváltságot illetően. Az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai éppen ezért választottak
az iskolai eredményességről szóló terepkutatásukhoz a skála két végéről
iskolát: egy nagyvárosi gyakorlógimnáziumot és két, kötelező
beiskolázású szakiskolát. A tapasztalatokat Az eredményes iskola –
Adatok és esetek című kötetben adták közre.

A tanulmány szerint a két iskolatípus között meglepően
sok a hasonlóság – legalábbis ami az ismeretek átadásának eszközeit
illeti. Mindkettőre jellemző a sivár, személytelen környezet, de ami a
legroszszabb: ugyanilyen egyhangúság jellemzi az órákon alkalmazott
pedagógiai módszereket is. A gyakorlóiskolákban és a gyűjtő jellegű
iskolákban egyaránt egyeduralkodó és domináns a frontális oktatási
módszer: vagyis az, hogy a pedagógus kiáll a diákok elé, és egyszerűen
leadja az anyagot, a diákok aktív részvétele nélkül.

A magyar iskolákban tanárközpontú pedagógia dívik –
mutat rá a tanulmány. Személyre szabott megoldások az elit iskolában sem
léteznek: a cél a személyiség formálása, vagyis a tanulókat igazítják
lépésről lépésre az elvont elvárásokhoz.

A gyakorlóiskolákban mindez nem rejt magában túl nagy
veszélyeket, mivel szerencsés az iskola tanulói összetétele: az eleve
motivált diákok érdeklődéséért nem kell megküzdeniük a pedagógusoknak,
és nem kell időt tölteni a fegyelmezéssel sem. A szakiskoláknál már más a
helyzet, hiszen az ide járó diákok többsége nem egyéni érdeklődés
alapján, hanem kényszerből választotta az adott szakmát,
iskolát.

A vizsgálatok alapján a jó
hátterű tanulókkal a pedagógusok hatékonyabban tudnak dolgozni. A
kevésbé előnyös tanulói összetételű iskolák ezért inkább a nemkívánatos
diákoktól való megszabadulással, az előnyös tanulói összetételű iskolák
pedig a jobb képességű diákok kiválogatásával próbálják „javítani”
eredményességüket.

– A pedagógusok
nincsenek fölkészülve a differenciált oktatásra – fogalmazott
érdeklődésünkre Nagy Mária oktatáskutató, a kötet egyik szerkesztője.
Megjegyezte: hiába bukkan föl e kifejezés az utóbbi időben egyre
gyakrabban a jogszabályokban, illetve az oktatásirányítók
kommunikációjában, a pedagógusok csak akkor tudnának mit kezdeni vele,
ha látnának példákat rá. A magyar felsőoktatás azonban nem túl
szemléletes módon képzi a leendő pedagógusokat.

A terepkutatásokból kiderült az is, hogy a
gyakorlóiskolák nem éppen a módszertani sokféleség és a problémamegoldás
tárházai. Így azok a „tanárpalánták”, akik a pályájuk során hátrányos
helyzetű és motiválatlan diákokkal találkoznak, eszköztelenek lesznek
velük szemben, hiszen válogatott tanulókkal teli közegben készítik fel
őket a szakmára. Így – még ha tökéletesen begyakorolják is a hagyományos
pedagógiai módszereket – eleve kudarcra vannak ítélve egy hátrányosabb
helyzetű társadalmi közegben.

Csütörtök a határidő a
felsőoktatásban

Csütörtök éjfélig
lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, addig bárki beküldheti
felvételi kérelmét az interneten keresztül az e-felvételi segítségével,
vagy akár postai úton. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ
tájékoztatása szerint a szeptemberben induló tanévben 56 ezer diák
kezdheti meg államilag finanszírozott képzésben
tanulmányait.