Megszületett
a hat éve indított magyar Wikipédia ötvenezredik szócikke.
(Forrás:
Népszabadság)

A létrehozó Gervai
Péter szerint az internetes lexikon önálló életet él, ő csupán a számos
szerkesztő egyike. Kedvenc szócikke a villamos, és óva int attól, hogy
valaki kizárólagos forrásként használja a lexikont.

A Wikipédia angol nyelvű változata 2001 januárjában
indult, és néhány év alatt a világ legnaprakészebb és leggyorsabban
növekvő lexikonja lett. Az angol mellett több mint 200 különböző nyelvű
verzióját világszerte naponta több millió olvasó használja. A lexikon
teljes tartalmát önkéntesek hozzák létre, és tartják karban, a teljes
adatbázis szabadon letölthető. Az internetes lexikon magyar változatának
honlapjára néhány napja került fel az 50 000.
szócikk.

A magyar nyelvű Wikipédia
2003 júliusában indult el Gervai Péter kezdeményezésére a wikipedia.hu
címen. – De ennyi elég az önfényezésből – mondja, mert az internetes
lexikon azóta önálló életet él. – A kétszázadik szócikk megszületése
után éreztem, hogy a fejlesztésben már mások is fantáziát látnak. Azóta
nagyon sokan bekapcsolódtak a munkába, van olyan, aki önállóan legalább
ezer szócikket jegyez – teszi hozzá. Szerkesztő bárki lehet, aki
legalább egy szócikket módosít, pontosít. Az internetnek köszönhetően a
világ minden tájáról befutnak anyagok, módosítások. A környező
országokban élő magyarok aktívan bekapcsolódnak a fejlesztésbe, de él
magyar szerkesztő az Egyesült Államokban és a kirgiz fővárosban,
Biskekben is. Időnként személyesen is találkoznak, olykor összevesznek a
szerkesztési elveken, de nem ez a fontos, hanem a végtermék, jelen
esetben a mind népszerűbb magyar Wikipédia.

2006-ban havonta átlagosan mintegy 2000 szócikkel
bővült a lexikon, amelynek jelenleg nagyjából 300 állandó és mintegy 4-5
ezer alkalmi szerkesztője van. A magyar Wikipédia forgalma 2005
decembere óta több mint hétszeresére nőtt, 2007 januárjában a
lapletöltések száma meghaladta a napi 160 ezret. A netlexikon a szövegek
mellett több ezer képet, hangállományt és ábrát tartalmaz, melyek nagy
része szabadon felhasználható.

A
Wikipédia legtöbb szócikke folyamatosan fejlesztés alatt áll, egyik
sincs igazán készen, a résztvevők folyamatosan szerkesztik egymás
munkáját. Ennek ellenére több olyan terület van, ahol a Wikipédia
nyújtja az interneten elérhető legjobb magyar nyelvű összefoglalót. – Ám
senki se tekintse kizárólagos forrásnak a lexikont – figyelmeztet
Gervai, aki azt azonban elismeri, hogy kedvenc szócikkeinek egyikén, a
villamoson nehéz fogást találni.

A
lexikon lapjain elkövetett rongálást, vandalizmust rövid időn, gyakran
perceken belül helyreállítják. A szócikkek számát illetően nincs végcél,
a Magyar Nagylexikonnal sem akarnak versenyezni. A közreműködők
reményei szerint azonban egy szép napon a fellelhető legnagyobb és
legmegbízhatóbb magyar lexikon a Wikipédia lesz.

A Wikimedia Alapítvány által gondozott honlap teljes
egészében nonprofit, reklámoktól mentes, kizárólag a netes társadalom
adományaiból és kisebb részben különböző pályázatokon nyert
támogatásokból tartja fenn az oldalak működtetéséhez szükséges
infrastruktúrát. A floridai székhelyű alapítvány 2003-ban alakult. Helyi
szervezetei jelen vannak az Egyesült Királyságban, Németországban,
Franciaországban, Olaszországban és Szerbiában. Az alapítvány működési
költségeinek több mint 80 százalékát önkéntes adományokból fedezi.
Teljes költségvetése 2006-ban 1,5 millió dollár volt.

Török András művelődéstörténész
Budapest-történeti/ismereti adatbázis létrehozását álmodta meg ugyancsak
közösségi alapon. Eleinte egy önálló kezdeményezés, illetve a Wikipédia
között vacillált, majd az utóbbi mellett döntött. Alapvetően azért,
mert a Wikipédia szócikkei az általa megálmodott funkciót töltik be.
Azóta ő is belenyúlt, pontosított szócikkekbe, illetve tucatnyi újat is
feltett. Meggyőződése, hogy a Wikipédia akkor fejlődhet tovább, ha a
kisközösségek – gyűjtők, amatőr helytörténészek – rájönnek arra, hogy az
általuk begyűjtött ismeretek közzétételére a Wikipédia az egyik
legalkalmasabb hely.