A
munkaerőpiac értékítéletét is figyelembe akarja venni az oktatási tárca a
felsőoktatási intézmények támogatásának szétosztásakor.
(Forrás:
Népszabadság)

Ahonnan keresettebb
diplomások kerülnek ki, ott több pénzt kapnának az oktatásra. Egy-egy
diploma piacképességét ugyanakkor egyelőre nehéz mérni, és a volt
hallgatók pályakövetése is gyerekcipőben jár még.

A kiadott diploma piacképességét is figyelembe vennék a
felsőoktatási intézmények finanszírozásában, arról azonban, hogy ezt
hogyan mérnék, még folynak a szakmai egyeztetések – tudtuk meg Manherz
Károlytól, az oktatási tárca felsőoktatási
szakállamtitkárától.

A tárca
tavasszal új felsőoktatási finanszírozási modellt vezetne be. Az
egyetemekkel és a főiskolákkal hároméves megállapodásokat kötnének,
amelyben a hallgatónként járó képzési normatívát az intézmény
teljesítményétől is függővé tennék, miközben a másik két elem, a
tudományos, illetve a fenntartói normatíva elosztása változatlan
maradna.

A teljesítményt
pontrendszer szerint értékelnék: ennek elemeiről még egyeztet a tárca. A
tervek szerint figyelembe vennék például az oktatók tudományos
tevékenységét, publikációik számát, az intézmény művészeti,
felnőttképzési tevékenységét vagy a régió életébe való bekapcsolódását
is.

Manherz Károly elmondta: fontos
szempont lenne, hogy az adott szakra fölvettek közül hányan végeznek,
illetve, hogy az ott szerzett diploma hogyan hasznosítható a
munkaerőpiacon. Ez utóbbi mérése okozhatja majd a legnagyobb fejtörést a
szakértőknek. Ezzel kapcsolatban ugyanis egyelőre megbízható piaci
visszajelzés nincs, legföljebb tendenciákat látni. Néhány intézmény
ugyan végez pályakövetéses vizsgálatot, országos adatbázis azonban
egyelőre nincsen a volt hallgatók elhelyezkedéséről.

Az új felsőoktatási törvény értelmében az egyetemeknek
és a főiskoláknak az idei évtől már nyomon kell követniük végzett
hallgatóik pályafutását, ez azonban csak a most végzős hallgatókra
vonatkozik, a korábbiakra már nem. Ráadásul a törvény csak a
pályakövetést írja elő, annak mikéntjét nem. Márpedig, ha
pályaelhagyóról van szó (vagyis valaki nem a végzettségének megfelelő
szakterületen dolgozik), akkor az, hogy a volt hallgató elhelyezkedett,
még nem feltétlenül jelenti a képzés sikerességét. Emellett a volt
hallgatókat nem is kötelezi a törvény az
adatszolgáltatásra.

Manherz Károly
szerint adatvédelmi okok miatt ilyen kötelezettség előírására nincs is
mód. A pályakövetés mikéntjét a törvénymódosítás majd részletezi. Az így
nyert adatokat valószínűleg csak akkor fogják finanszírozási
szempontként figyelembe venni, ha a részletek
kikristályosodtak.

A munkaerő-piaci
szempontok alatt azonban nem csak az elhelyezkedés sikerességét értik.
Figyelembe veszik majd, hogy egy adott intézmény hogyan tartja a
kapcsolatot a munkaerőpiaccal, köt-e megállapodásokat cégekkel,
nagyvállalatokkal. A szó szoros értelmében díjazni fogják azt is, ha egy
intézmény a munkaerőpiac visszajelzéseit, egyes szakmák keresettségét,
illetve a hallgatók érdeklődését figyelembe véve átstrukturálja a
képzést: a keresettebb képzésekre ráerősít, a kevésbé jól fogadottakat
visszafejleszti.