A
kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyetértenek abban, hogy
leginkább az oktatás segítségével csökkenthető hathatósan a társadalmi
rétegek közötti különbség, az iskolák segítségével közelíthetik
egymáshoz a gyermekek életesélyeit.
(Forrás: Magyar
Hírlap)

Abban azonban már nincs
egyetértés, melyik a járható út, a gyermekek nézőpontjából merre tart az
ország.

Nem közeledett a
kormánypárti és az ellenzéki politikusok véleménye a Legyen jobb a
gyermekeknek című nemzeti stratégia parlamenti vitanapján. Míg a kormány
szerint a program radikálisan visszaszoríthatja a szegénységet, a
megkülönböztést és az életminőséget romboló devianciákat, addig az
ellenzék szerint a stratégia nem tartalmaz semmi konkrétumot, a
gyermekszegénység elleni nemzeti programot elodázták, a pénzhiány miatt
látványstratégiává alakultak a korábbi tervek. Abban azonban sikerült
megegyezniük a pártoknak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia
rekordgyorsasággal – egy év alatt – előkészített kormánystratégiájának
legfontosabb programelemei az iskolai megkülönböztetés felszámolására
irányuló tervek.

Korózs Lajos, a
parlament ifjúsági és családügyi bizottságának elnöke válaszolt az
ellenzéki kritikákra: a huszonöt éves stratégia egyes lépéseit a
regionális operatív programok és a most készülő regionális cselekvési
tervek tartalmazzák. Béki Gabriella liberális képviselő egy szintén
Fidesz-kritikára úgy reagált: a stratégiát éppen az összetett
szemléletmód jellemzi, hiszen nemcsak a gyermekekre, hanem a családokra
is figyel. Az SZDSZ-es képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a
szegénység a 21. században nemcsak anyagi hátrányt jelent, hanem az
esélyektől való megfosztottságot is.

Az ellenzéki politikusok ezzel szemben továbbra is a
konkrét terveket hiányolták. Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő azt
mondta, nem azzal van problémájuk, ami szerepel a tervekben, hanem
azzal, ami kimaradt belőlük. Emlékeztetett: a Legyen jobb a gyermekeknek
című stratégia elődje még tartalmazott rövid távú terveket is,
megnevezte az egyes területek felelőseit és a pénzügyi forrásokat is.
Felszólította a kormányt, hogy őszig egészítse ki a programot
családpolitikai és demográfiai tervekkel.

Almássy Kornél MDF-es képviselő azt mondta: a nemzeti
stratégia helyzetértékelése kiváló, de a megvalósításra nincs huszonöt
év. Szerinte át kell tekinteni, hogy valóban jó irányban halad-e a
közoktatás, majd kijelentette: nem szerencsés, hogy az alsó tagozaton
megszűnt a buktatás és az osztályozás.

Soltész Miklós KDNP-s képviselő a választható családi
adózás bevezetését szorgalmazta, illetve a vasárnapi nyitva tartás
szigorítását kérte a kereskedelmi törvényben és a munka
törvénykönyvében. Erre azért lenne szükség, hogy a dolgozók is
családjukkal tölthessék az időt. A parlament a vitát két hét múlva
folytatja.

A drogambulanciák száma
az elmúlt években megduplázódott, és a hiányzó ambulanciák
létrehozásához a költségvetés forrást biztosít – közölte a szociális
tárca államtitkára a parlamentben, a drogstratégia megvalósulásáról
szóló beszámoló általános vitáján. Csizmár Gábor elmondta: annak
eredményeként, hogy a közoktatási intézmények körében meghirdették a
drogprevenciós pályázatot, a közoktatási intézmények 91 százalékában
működnek már drogambulanciák.

Az
ellenzéki pártok nem támogatták a nemzeti drogstratégiáról szóló
beszámolót. A fideszes Ágh Péter szerint amiatt, hogy a kabinet a
2002-es kormányváltás után liberális irányba terelte a drogpolitikát,
nőtt a kábítószert kipróbálók száma.