Keveset
tudnak a mai diákok: az olvasás is nehezen megy. Abban sem tudnak
megegyezni a szakemberek, hogy háttérbe kell-e szorítani a lexikai
ismereteket, vagy nem.
(Forrás: Magyar Rádió)

Miközben a tudásanyag egyre bővül, a számítógépen
nevelkedett, készen kapott információhoz szokott gyerekek képtelenek ezt
befogadni. Egyharmaduk nem érti az olvasott szöveget, sok tanuló
tudásszintje a továbbtanuláshoz sem elég – derült ki egy
felmérésből.

Holott lexikai tudásban
még minidig erősek a magyar nebulók, a nagybetűs életben ezt mégsem
tudják alkalmazni. Dr. Pála Károly, a SULINOVA ügyvezetője szerint éppen
ezért nem a tananyagon, hanem a módszereken kellene változtatni. A
hagyományos, biflázós, gyakoroltatós módszerek nem vezetnek eredményre, s
nem fejlesztik a képességeket sem. Ennél sokkal hatásosabb, ha a
lexikális ismereteket kicsit másképpen dolgozzák fel a
tanulók.

A pedagógusnak nem szabadna
45 percen keresztül beszélniük. Az a jó, ha mediátorként csak
irányítják a gyerekeket, akik csoportosan dolgoznak ki egy-egy
feladatot. A csoportok létszáma és szerkezete is állandóan változik. Egy
ilyen mozgalmas és aktív légkörben eredményesebbek a diákok, ráadásul a
közérzetük is jobb – vélekedett Pála Károly.