Középszinten
többek között a reformáció kora és a francia forradalom, a szovjet
hadsereg Magyarországon, s az ország eladósodása szerepelt a diákok
által megoldandó mai történelem írásbeli tételek között. Ismerje meg
összeállításunkat és a feladatokat!

A
középszintű érettségi feladatai
és javítási
útmutatója (pdf)

Az emelt szintű érettségi feladatai
és javítási
útmutatója (pdf)

Az idegen nyelvű
feladatlapok

---

Az érettségizők választhattak még a kidolgozandó
feladatoknál a Rákóczi-szabadságharc, a 14-15. századi városok, a
nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848-49-ben, valamint Budapest a
dualizmus idején témák között. A történelem tételsor témakörönként
kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmazott.

A diákoknak középszinten az egyszerű rövid választ
igénylő kérdésekre és a szöveges feladatokra 180 perc állt
rendelkezésükre, míg emelt szinten az előbbi feladattípusra 90, utóbbira
150 percet fordíthattak a maturálók.

(Forrás:
MTI)

---

Érettségi
2007 – nyomdai hiba a történelem tételeknél, a diákokat nem éri hátrány

A diákokat semmiféle
hátrány nem éri amiatt, hogy a középszintű történelem tételek egyik
feladatában egy kisebb nyomdai elírás történt – közölte Pósfai Péter, az
Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontjának
(OKÉV) vezetője az MTI kérdésére szerdán.

Az OKÉV a távirati irodától értesült az elírásról, s
ezt követően negyven történelemtanárral áttekintették a feladatokat. A
középszintű érettségi tételek 19. feladatában, 1985-ben az MSZMP XII.
kongresszusa kitétel szerepel, mint az utolsó zavartalan kongresszus,
ahol meghirdették a dinamizmus programját. Valójában azonban ez már a
XIII. kongresszus volt.

Pósfai Péter
az MTI-nek elmondta, hogy nyomdai hibáról van szó, s a javítókulcs
összeállításakor ezt jelzik majd a tanároknak. A diákokat semmiféle
hátrány nem érheti emiatt. Az elírás nem módosította a feladat szövegét,
hiszen a diákoknak nyolc évszám és a hozzájuk kapcsolódó esemény
alapján esszét kellett írniuk – hangsúlyozta. Megjegyezte: 290-féle
írásbeli tételsort állítottak össze, könnyen előfordulhatott, hogy
becsúszott egy nyomdai hiba.

Hozzátette: az érettségik zavartalanul folytak szerdán
is, semmiféle problémáról nem érkezett jelzés az OKÉV-hez. Középszinten
történelemből szerdán 88.388-an tettek vizsgát. Az érettségik
csütörtökön az angol írásbelikkel folytatódnak.

(Forrás:MTI)

---

Életszerűbb volt a történelem
érettségi

Az elmúlt két évhez képest ez volt a legjobban
összeállított vizsgasor a történelemtanárok szerint. A diákok viszont
éppen emiatt érezték nehezebbnek a vizsgát. A feladatsor egyébként az
Anjou-korszaktól kezdve a Kádár-korszakon át a mai választási rendszerig
felölelte a tananyagot.

A korábbi
évekhez képest ez sokkal nehezebb volt – mondták egyöntetűen a Madách
Imre Gimnázium tanulói a történelem írásbeli érettségit követően.
Szerintük ugyanis nehezek voltak az esszékérdések, a rövidebb,
tesztjellegű feladatoknál pedig többet kellett gondolkodni. „Nem volt
elég az évszámokkal és az eseményekkel tisztába lenni, inkább logikusan
kellett gondolkodni” – mondta az egyik matúrázó. Példaként hozta fel azt
a feladatot, ahol egy táblázat segítségével kellett kiszámolni egy
termék árváltozásait a különböző időszakokban. A tanulók ugyanakkor azt
is hangsúlyozták, sok könnyű feladat is akadt, amihez elég volt a
megadott forrást értelmezni.

A
diákok véleményét, miszerint az előző évekhez képest nehezebb volt a
történelem érettségi, a tanárok is megerősítették. „Valóban
összetettebb, nagyobb tudást igénylő esszéfeladatok voltak, de éppen ez
volt az előnye a 2007-es érettséginek” – mondta a Történelemtanárok
Egyletének alelnöke a FigyelőNetnek. A hallgatóknak a nyolc megadott
téma közül hármat kellett választaniuk, írhattak fogalmazást többek
között az Anjou korszakról, a dualizmusról, a reformációról, a szovjet
hadsereg megszállásának következményeiről, illetve hogy milyen szerepe
volt XVI. Lajosnak a francia forradalomban. Szükség volt azonban
térkép-, táblázat, és forrásértelmezési ismeretekre a
vizsgafeladatokhoz.

Kopcsik István
összességében szakmailag erősebbnek, kiegyensúlyozottabbnak,
életszerűbbnek és összeszedettebbnek értékelte a 2007-es történelem
érettségit. Mint mondta, a vizsgázóknak rá kellett jönniük az
összefüggésekre, tehát a magolás nem volt elegendő. „És a
leglényegesebb, hogy a napi aktualitás is helyet kapott, hiszen a
matúrázók már felelősségteljes választópolgárok is” – mondta az egylet
alelnöke. Az állampolgári ismeretek keretében ugyanis az országgyűlés
felépítését és a képviselőválasztási rendszert kellett bemutatni a
diákoknak. Az egyik feladat ugyanis a jelenlegi választási rendszerre
kérdezett rá.

Ha rendesen
felkészültek a diákok, akkor nem jelenthetett nehézséget a feladatsor –
mondta Fuchs György, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium történelem szakos
tanára. Szerinte amennyiben a tanár 2-2,5 éven keresztül rendszeresen
gyakoroltatta a diákokkal ezeket a feladatsorokat, akkor nem
jelenthetett nehézséget a mostani írásbeli vizsga.

Pozitívnak értékelte, hogy elsősorban forrásközpontú
feladatok domináltak a középszintű érettségi feladatsorában, melynek
során az adott szöveg alapján kellett információkat, fogalmakat,
igaz-hamis megállapításokat kibogozni. Például egy frankfurti
céhszabályzatból információkat kellett kiszűrni, majd fogalmakhoz
behelyettesíteni, mint például a kontár fogalmához.

Az elmúlt két évben összeállított feladatsorban nem a
lexikális tudásra volt szükség, de ez szerencsére kezd visszajönni.
Ezúttal történelmi alapismeretekre épülő gondolkodtató feladatokat
kaptak az érettségizők – hangsúlyozta Fuchs György, azt a 
feladatot példaként megemlíteve, amelyben a hidegháború korszakát
kellett bemutatni egy karikatúra értelmezése alapján. A történelemtanár
egyébként egyedül Batthyány-emlékévhez, illetve az 56-os évfordulóhoz
kapcsolódó kérdéseket hiányolta.

(Forrás:
FigyelőNet)

Julianusról és a
szovjetekről is kérdezték a diákokat

Szöveges források elemzése mellett tesztkérdésekkel és
esszékkel kellett megbirkózniuk a diákoknak a szerdai történelem
érettségin. Az [origo] által megkérdezett vizsgázók szerint bőven elég
volt a rendelkezésre álló három óra, és nagy segítség volt az is, hogy
használhattak atlaszt. Egy történelem tanár pedig arra emlékeztetett,
hogy a régi rendszerben egy rossz tétel kihúzása egyenlő volt a
bukással, míg most lehet pontokat gyűjteni.

„Bőven elég volt rá három óra”- mondta az [origo]
munkatársának a közép szintű történelem érettségiről egy fővárosi
gimnazista. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium általunk megkérdezett
diákjai szerint az esszéket a rendelkezésre álló források (például
atlasz) segítségével könnyen meg lehetett írni, gondot inkább a tesztek
okoztak. Az érettségizők szerint szerencsés volt az is, hogy a feladatok
több történelmi időszakot öleltek fel, így mindenki találhatott olyan
témát, amelyben otthonosan mozgott.

Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a közép
szintű történelem érettségire több mint 87 ezer, emelt szintre pedig
8800 diák jelentkezett. Az írásbelin a középiskolai történelmi atlasz és
a magyar helyesírási tanácsadó szótár használható, előbbiről a
vizsgázó, utóbbiról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. A
diákoknak közép szinten az egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekre és
a szöveges feladatokra 180 perc állt rendelkezésükre, míg emelt szinten
az előbbi feladattípusra 90, utóbbira 150 percet fordíthattak a
vizsgázók.

A feladatsor teszt
részéről az [origo] által megkérdezett diákok azt mondták, hogy az 12
kérdésből állt. Ezek között a következő feladatok voltak: történelmi
eseményekhez kellett évszámokat rendelni (például a Római Birodalom
terjeszkedésének szakaszai). Ezen kívül voltak még tesztkérdések,
amelyeknél azt kellett eldönteni, hogy igaz vagy hamis az
állítás.

Ezt követően a diákoknak 8
választható esszéből kellett 3-at megírni, kettő rövidebbet és egy
hosszabbat. Az általunk megkérdezett diákok az esszé témák között a
következőket említették: francia forradalom, a dualizmus kora,
Rákóczi-szabadságharc, a reformáció két irányzata, szovjet megszállás
1945-46 között Magyarországon, a népesség helyzete az 1848-as
szabadságharc idején.

Akárcsak az
elmúlt években, az elérhető pontok fele a 19-20. századi történelemre
vonatkozó kérdésekért járt – értékelte az [origo]-nak az érettségi
feladatsort Farkas Katalin, a Németh László Gimnázium történelem tanára.
Szerinte semmilyen meglepetést nem tartogatott az érettségi, amely nem
volt nehezebb vagy könnyebb, mint a korábbiak.

„A tizenkét feladatból álló rész minden korszakot
érintett. A szöveges források elemzéséről, köztük Julianus barát
leveléről sem hiszem, hogy gondot jelentett volna” – mondta Farkas
Katalin. A tanár úgy vélte, hogy a diákok a mai történelem vizsgától nem
féltek, már csak azért sem, mert az új típusú érettséginél sokkal
nehezebben lehet megbukni. A sokféle feladat miatt össze lehet szedni a
pontokat, míg a régi szóbelinél egy rossz tételhúzással már minden
eldőlt – tette hozzá.

Az oktatási
tárca közlése szerint a tételsor témakörönként kettő-négy, összesen
20-25 tételt tartalmaz. A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt,
hogy a feladatok mintegy 60 százalékban a magyar, a fennmaradó 40
százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az
összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme
adja.

Elvárás az is, hogy a tételek
összeállításakor törekedni kell a változatos, problémamegoldást
ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi)
forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A tétel
lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb
bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon
átívelő probléma áttekintő bemutatása. A vizsgázók 10 idegen nyelvből is
megmérettetik magukat, a legtöbben – közel négyszáz diák – közép szintű
írásbelire jelentkeztek.

Olvasson a
diákok hozzászólásaiból is!

(Forrás: origo)

---

Tanulni kellett volna
rá valamit

Szerdán
befejeződtek a történelemérettségik. A megkérdezett diákok könnyebb
feladatokra számítottak.

Akik a
matek- és a magyarérettségit könnyűnek találták, a szerdai
történelemvizsgát már valamivel nehezebbnek, derült ki az Index
érettségizőkkel folytatott röpközvélemény-kutatásából. „Tanulni kellett
volna rá valamit” – fogalmazta meg végül egyikük az alapigazságot. A
vizsgán 20 feladat volt, ebből tíz teszt-, 10 esszékérdés, de ez
utóbbiból csak hármat kellett kiválasztani, két magyar és egy egyetemes
történelemre vonatkozó kérdést.

A
tesztkérdéseket találták nehezebbnek a diákok, „többet kellett
keresgélni a történelematlaszban” a válaszok megtalálásához. A
legnehezebbnek egyikük azt a kérdést találta, aminél egy kép alapján
kellett kitalálni, melyik francia király kapta ajándékba a képen
szereplő falvédőt.

Valamivel nagyobb
nehézséget okozott az ideológiák felismerése: négy szövegrészletből
kellett kitalálni, hogy mely eszme hatására íródott. Konzervativizmus,
liberalizmus, marxizmus/kommunizmus, nacionalizmus, konzervatívizmus –
adták a jó/kevésbé jó válaszokat a megkérdezett diákok. A magyar
történelmet firtató esszékérdések közül egy a Kádár-rendszerre, egy az
’56-os szovjet megszállásra (a Vörös Hadsereg politikai szerepére) egy
pedig a ’48-as szabadságharcra, azon belül is a nemzetiségi kérdés
változására kérdezett rá.

Az
egyetemes történelmi kérdések egyike a francia forradalomra, azon belül
is a „nemtudomhányadik Lajos” (XVI. – a szerk) szerepére vonatkozott,
mondta el az egyik diák, aki utána röviden összefoglalta az
„ultrakönnyű” emelt szintű matekérettségijének legizgalmasabb
pillanatait és a megoldásokat.

(Forrás: Index)

---

Az idei érettségin nehéz vizsga volt a
történelem

Nehezebb
volt az idei történelemvizsga írásbeli része, mint az elmúlt években.
Nem meglepő: a tárca célja, hogy öt év alatt fokozatosan átálljon az
eseménytörténeti központú oktatásról a tudományközi és
kompetenciafejlesztő történelemtanításra. Az újítások ellenére a diákok
valószínűleg idén is könnyebben veszik az akadályokat, mint korábban.
Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke lapunknak azt
mondta, a tavalyihoz képest az idén kiegyensúlyozottabb vizsgalapot
állítottak össze. Középfokon is megtalálhatók voltak az ábrák,
karikatúrák is, ami jó döntés: a történelem nemcsak háborúkból áll, s a
túlrajzolt képek jól kifejezik a korhangulatot is. Idén a klasszikus
ismeretek mellett tisztában kellett lenni a faj- és árjaelmélet, a
kollektív bűnösség és a Benes-dekrétumok fogalmával, a romák társadalmi
helyzetével és a magyar választási rendszerrel is. Diagramok alapján a
diákok elemezték a harmadik világ eladósodását, a magyar- és a
világgazdaság kapcsolatát, miközben a jó forráskijelölésnek köszönhetően
nem érződött ideológiai áramlat jelenléte. A középszintű érettségi
vizsga tételeibe csúszott kisebb nyomdai hiba miatt nem éri hátrány a
diákokat.

(Forrás: Magyar
Hírlap)