A
Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és
Intézet rendezésében 2007. május 18-án Kabaré 100 címmel nyílik
kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban.
(Forrás:
Múlt-kor)

Sűrű dohányfüst, kackiás
lámpaernyők, vörös fény, pirinyó asztalok mellett hűtővödrökben álló
pezsgő, Szép Ernő csípős rigmusai, Heltai Jenő dalai – ilyen volt száz
éve az első pesti kabaré, a Bonbonniére a Teréz körúton, a mai Művész
Mozi helyén. És hogy mi maradt ránk ebből mára, arra a Budapesti
Történeti Múzeum „Kabaré 100” című tárlata válaszol.

A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos
Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendezésében 2007. május 18-án Kabaré
100 címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. A Múzeumi
Világnaptól látogatható tárlat a műfaj hőskorát eleveníti fel, amikor
íróink legjava, köztük Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc,
Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Karinthy Frigyes voltak a kabaré szerzői,
megteremtve egy addig ismeretlen műfajt, az irodalmi
kabarét.

A kabaré magyarországi
meghonosodásakor francia elődjéhez állt közelebb. Pesten és Párizsban
egyaránt a sanzoné volt a főszerep, ám a műsorok szerkezete a berlini
mintát követte. Jelenetek, monológok, versek váltották egymást, és
persze a mindig ízléses drámai sanzonok. A műsorszámok közötti
szünetekben pedig a konferanszié figurájának megteremtője, az
újságíróból lett kabaréigazgató Nagy Endre nevettette a pesti dámákat s
urakat. Hogy mindezen túl minek köszönhette népszerűségét a kabaré?
Talán annak is, hogy kezdettől fogva társadalmi kritikát gyakorolt, az
újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre, tréfálkozva mondott
ki keserű igazságokat, azaz egyfajta történetírást
jelentett.

A János vitéz
Iluskájaként megismert kabaré-énekesnő, Medgyaszay Vilma tüll kendője,
kézi tükre, kedvenc kutyájának féltett fotója, vagy a New York Kávéház
márványasztala Nagy Endre, Heltai Jenő, Molnár Ferenc kézjegyével.
Néhány tárgy a kiállítottak sokaságából, melyek az egykori
kabaréhelyszínek, az előadott sikeres műsorszámok, a színészek, és nem
utolsósorban a halhatatlan szerzők előtt tisztelgő kiállítás részét
képezik.

A tárlat látogatói eredeti
hangfelvételen hallgathatják Nagy Endrét, régi kabaréjeleneteket
nézhetnek meg, egy pénztárkönyv segítségével bepillantást nyerhetnek az
akkori bohémvilág mindennapi gondjaiba, és láthatják azokat a korabeli
színes karikatúrákat, amelyek a magyar kabaré nagy alakjairól, többek
között Kabos Gyuláról és Békeffi Lászlóról készültek.

A Budavári Palotában szeptember 20-ig látható
kiállításon az egykori szórakozóhelyet idéző enteriőrben filmek, fotók,
hangfelvételek és eddig ki nem állított relikviák adják vissza a
századelő e sajátos intézményének hangulatát. A kiállítást Farkasházy
Tivadar nyitja meg május 18-án délután 3-kor.

Cím: Budapesti Történeti Múzeum 1014 Szent György tér
2. (Budavári Palota E épület)