Egy
történelemtanár szerint több olyan dolgot is kérdeztek a diákoktól a
középszintű érettségin, amelyeket a követelményrendszer alapján nem lett
volna szabad.
(Forrás: origo)
Ilyen volt például az az esszé, amely arra kérdezett
rá, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején milyen volt a nemzetiségek
helyzete. Az oktatási minisztérium szerint a nemzetiségek helyzetét csak
több évszázadra vetítve nem kell ismerni, de két év még belefér. Több
olyan dolgot is kérdeztek a középszintű történelem érettségin, amelyet a
diákoknak nem kellett volna tudniuk – állította az [origo]-nak még
szerdán az a középiskolai történelemtanár, akinek a segítségével
megoldottuk a feladatsort.
A neve
elhallgatást kérő tanár az esszékérdések kapcsán azt kifogásolta, hogy a
válaszható témák között annak ellenére szerepelt a nemzetiségi kérdés
1848-49 között, hogy a követelményt tartalmazó rendelet szerint ezt csak
emelt szintén kell tudni, középszinten nem.
Az érettségikövetelményről szóló szabályzás szerint a
szabadságharc kapcsán csak a március 15-i forradalom eseményeit, az
áprilisi hadjáratot, valamint a függetlenségi nyilatkozatot kellene
tudni középszinten. A történelemtanár szerint ugyancsak nem kellett
volna tudni a középszintű érettségit íróknak a Kádár-korszak
eladósodásáról, mivel a szabályozás szerint csak a korszak mindennapjait
kell ismernie a diákoknak.
Ezzel
kapcsolatban megkerestük az oktatási minisztériumot, a tárcánál azonban
csak pénteken válaszoltak a kérdéseinkre. A minisztérium szerint a
követelményrendszer úgy fogalmaz, hogy emelt szinten a „nemzetiségi
törekvések a Habsburg-birodalomban” című témakört kell ismerni, ez pedig
több évszázadot ölel fel, ellentétben a szabadságharccal, ami csak két
esztendőt. A minisztérium azt azonban elismeri, hogy ez a kérdés
bonyolultabb, mint a többi esszékérdés, de hozzáteszik: a diákoknak volt
választási lehetőségük, nem volt muszáj ezt
kifejteni.
Hasonlóan érvel a
minisztérium a Kádár-rendszerre vonatkozó esszé kapcsán is. A
vizsgakövetelmény ugyanis középszinten „A rendszer jellemzői a
Kádár-korszakban” témát kell tudni. A tárca szerint a rendszernek fontos
jellemzője volt az eladósodás. A minisztérium írásban adott válaszában
itt is megemlíti, hogy ezt sem volt kötelező választani.