Miként lehetséges
az, hogy az érettségi anyagául szolgáló ismeretek csak akkor szerezhetők
meg, ha valaki kiválasztott helyzetben van, vagy komoly összeget fordít
erre – tette fel a kérdést Dr. Hoffman Rózsa a
gondola.hu-n.

Miként lehetséges,
hogy a kiadvány összeállítói intézményesen és részben személy szerint is
megegyezzenek az érettségi feladatok előírását végző
emberekkel?

Ezekben a hetekben az
oktatási rendszer egyik legrégebbi intézménye, az érettségi vizsga
tartja lázban fiatalok és családok százezreit. A két évvel ezelőtti
szégyenletes botrányt, tavaly már csak kisebb bakik követték, idén
remélni lehet, hogy különösebb baj s gond nélkül zajlik. Tán ezért is
tartja fontosnak Dr. Hoffmann Rózsa  hogy időről időre szóljon
róla a T. Házban.

– Azonban nehogy
azt higgyük, hogy ez azt jelenti, hogy minden rendben van, mert meg kell
állapítanunk, hogy ez az érettségi vizsga továbbra is szakmailag
elhibázott, pazarló, túlbonyolított és túlbürokratizált. A legutóbbi
megszólalásomra a miniszter úr azzal nyugtatott, hogy bizottság alakult
az érettségivel kapcsolatban, és hogy a pontszámítási rendszer
megváltozik. Eközben azonban a háttérben olyan folyamatok zajlanak, ami
miatt rohamosan romlik a közoktatás teljesítménye. Idéznék a „Jelentés a
magyar közoktatásról, 2006” című kiadványból, amely megállapítja, hogy
az oktatási rendszerrel kapcsolatos elégedettség 64 pontról 54 pontra
romlott, és gyakorló középiskolai tanárok is mind úgy nyilatkoznak, hogy
a középszintű érettségi alacsony színvonala demotivációs hatású, és
rontja a közoktatás teljesítményét.

-A háttérben olyan történések zajlanak, amelyek az
oktatásügy demokratizálása helyett annak monopolizálását sejtetik. Úgy
vélem, az Országgyűlések is fel kellene emelnie a szavát. Érettségiző
diákjaink az idén a magyar nyelvi emelt szintű szóbeli vizsgán több
olyan tétellel szembesültek, amelyek eddig nem szerepeltek az érettségi
anyagában, így ezekhez az érettségiző fiatalok iskolai keretek között
semmiféle tankönyvi segítséget nem kaptak. Ugyanakkor a minisztérium
háttérintézményében készül egy olyan tankönyvsorozat, amely az említett
tételeket részletesen tárgyalja. Ez a jelenség önmagában is aggodalmat
keltő, hiszen azt sugallja, hogy ma Magyarországon az érettségi
tételsorok összeállítását a tankönyvpiaci verseny befolyásolásának
igénye vezérli. Megdöbbentő, hogy a tankönyv készítői és az érettségi
tételsor összeállítói között személyi egyezések vannak. Mivel a tankönyv
a minisztérium szervezeteként, közpénzből működő SuliNova
Közoktatás-fejlesztési Kht. kiadványa, kialakul egy kör, amelyben a
tankönyvírást, a tételsor készítését és annak ellenőrzését ugyanaz az
intézmény és ezen belül azonos személyek végzik.

– Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy – idézem – a
kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, kísérleti, tesztelési céllal
használható, másolása, terjesztése szigorúan tilos. Vagyis a SuliNova
Kht. kiadványához nemcsak a diákok nem jutnak hozzá, de a tanárok is
csak kivételes esetben szerezhetik meg, nyilván akkor, ha szerencsés
kapcsolatokkal rendelkeznek, miközben a könyvet megjelentető szervezet, a
SuliNova ma uralja Magyarországon az érettségi követelményrendszerének
kidolgozását és valamennyi ehhez kapcsolódó szakmai tevékenységet. Ezzel
egy időben ugyanez a szervezet a minisztérium háttérintézményeként
központi ellenőrzést folytat, központi minőségbiztosítást garantál, és
ráadásul tankönyvet ad ki pénzért kiváltságosoknak.

– Tisztelt Országgyűlés! Miként lehetséges az, hogy az
érettségi anyagául szolgáló ismeretek csak akkor szerezhetők meg, ha
valaki kiválasztott helyzetben van, vagy komoly összeget fordít erre?
Miként lehetséges az, hogy egy olyan kiadvány, amely más tankönyvekből
hiányzó információkat tartalmaz, titkos legyen, amikor elkészítését és
kiadását egy közpénzből finanszírozott, a minisztériumhoz tartozó
szervezet intézi? Miként lehetséges, hogy a kiadvány összeállítói
intézményesen és részben személy szerint is megegyezzenek az érettségi
feladatok előírását végző emberekkel?

– Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak az érettségizőknek, a
fiataloknak, családjaiknak és a pedagógusoknak, hanem mindannyiunknak az
érdeke, hogy ilyen összeférhetetlenség ne legyen ma Magyarországon az
érettségi ügyében.

Hiller István
oktatási és kulturális miniszter:

– A
kétszintű érettségi rendszerének megítélésében szakmai
véleménykülönbség, szakmai nézetkülönbség van közöttünk. Mi szükségesnek
és helyes dolognak tartottuk és tartjuk… A tételsorok összeállításánál
zavart nem észleltem, személyi átfedésről nem tudok. Kérem, hogy amikor
az érettségik befejeződtek, erre a kérdésre térjünk vissza, és akkor
minden tekintetben átfogó választ fogok adni.

– Így legyen! – mondotta  Dr. Hoffman
Rózsa.